Mikor ér véget a háború?

2022. augusztus 3., 09:05 , 1119. szám

Hatodik hónapja tart az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajna ellen. Az ukránok ellenállása hősies, de az ország várja már, hogy befejeződjenek a harcok. Mikor és hogyan történhet ez meg? – teszi fel a kérdést összeállításában a korrespondent.net.

A politikusok és a katonák szempontjai

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július végén kijelentette, hogy Ukrajnának a következő 3–6 héten belül vissza kell vennie az ellenség által elfoglalt területeket. Ezt Adam Smith, az amerikai Képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke mondta el kijevi látogatása után.

Valamivel korábban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter három alapvető forgatókönyvet vázolt fel a háború befejezésére.

Az első az elfoglalt területek visszaszerzéséhez kötött. „Előbb elérjük a február 24. előtti állásokat, majd lesz valamilyen tárgyalás a megszállt Donyeck, Luhanszk és Krím státuszáról. [...] Minszk–3 biztosan nem lesz” – hangsúlyozta a miniszter.

A második forgatókönyv az erőforrások háborúja, mely a jövő év elejéig tarthat. Az oroszoknak több az emberük és a korszerűtlen technikájuk. Ha Ukrajna a modern technológiákat alkalmazza, és az ellenség legfájóbb pontjaira sújt le, akkor győzni fog. A korrespondent.net megjegyzi: pontosan ez történik most a HIMARS-rakéta-sorozatvetők alkalmazásával.

A harmadik lehetőségnek Reznyikov az Oroszországi Föderáció széthullását, az orosz régiók „szuverenitási parádéját” nevezte, ami egy „hosszú történet”.

Ugyanakkor Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főosztályának vezetője úgy véli, hogy a háború valószínűleg nem ér véget az idén, de az aktív ellenségeskedés fázisának az év végéig le kell zárulnia. Hangsúlyozta: a háború akkor tekinthető befejezettnek, amikor Ukrajna eléri az 1991. évi határait, ami jövőre történhet meg.

Garri Kaszparov orosz ellenzéki politikus viszont azt állítja, hogy Putyin diktátor október 7-én – a születésnapján – bejelentheti, hogy megnyerték a háborút. „Szerintem ott győzött egy bizonyos fokig a józan ész, hogy nem lehet olyan mértékben megnyerni a háborút, ahogyan azt eltervezték. Ezért rögzíteni kell a területszerzést, beásni magukat, és erőhelyzetből tárgyalni” – fejtette ki véleményét ukrán újságíróknak adott interjújában.

Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete is attól tart, hogy ez a háború befagyott konfliktussá válhat, mert az Oroszországi Föderáció gyakran folyamodik hasonló stratégiához. Mint fogalmazott, pontos előrejelzések nincsenek a háború végét illetően, de a nemzetközi közösség megállít minden kísérletet az ukrán területek jogtalan annektálására.

Richard Moore, a brit MI 6 Titkos Hírszerző Szolgálat vezetője ugyanakkor az Aspeni Biztonsági Fórumon hangsúlyozta: hamarosan kimerülhetnek az oroszok erői, ezt követően pedig az ukrán védőkben lesz potenciál az ellentámadásra. „Azt hiszem, hamarosan kimerülhetnek. Műveleti szünetet kell tartaniuk, és ez lehetőséget ad az ukránoknak, hogy visszavágjanak” – mondta.

Moore hozzátette, az események ilyetén alakulása fontos emlékeztetőként szolgál majd Európa számára, hogy az ukránok nyerik meg a háborút.

„Mert meglehetősen nehéz télnek nézünk elébe” – utalt Oroszország nyomásgyakorlására a gázellátás terén.

Mit gondolnak a szakértők?

Valóban, a helyzetet a fronton számos tényező befolyásolja, többek között az időjárási viszonyok is – jegyzi meg Volodimir Feszenko politológus.

„Amikor arról beszélnek, hogy az év végére leállnak a harci cselekmények, ez alatt azt értik, hogy egyik fél számára sem lesz igazán kényelmes intenzív harci cselekményeket folytatni télen” – mondja, szerinte azonban még korai lenne pontos jóslásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mikor érhet véget a háború.

Ugyanakkor Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója, aki a háború elején azt jósolta, hogy a harcok néhány héten belül véget érnek, nemrégiben újabb jóslattal állt elő: a háború tovább fog tartani.

„Két és fél év alatt megbirkózunk ezzel a problémával. Az aktív hadműveletekkel szerintem még gyorsabban. Az orosz hadsereg elvesztette a képességét, hogy bármilyen feladatot végrehajtson Ukrajnában” – jelentette ki Aresztovics a Fejgin.LIVE műsorban.

Ez a háború akár a „horvát forgatókönyv” szerint is befejeződhet – véli az 1991-es balkáni eseményekre utalva Adam Balzer politológus, a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanszékének munkatársa. Horvátország kezdetben elveszítette területeinek mintegy 30%-át, de néhány hónapnyi harc után egy részüket visszafoglalta, s akkor Szerbia maga javasolta a fegyverszünetet. Zágráb győzelmét az tette lehetővé, hogy négy év alatt sok modern fegyvert sikerült beszerezniük a horvátoknak. Balzer szerint teljesen indokolt párhuzamot vonni az akkori események és az ukrajnai háború jelenlegi menete között.

Ruslan Leviev, a CIT szakértője szerint Putyinnak esélye sincs megnyerni ezt a háborút.

„Ha a katonai eredményekről beszélünk, és arról, hogy Putyin milyen katonai célokat ért el ebben a háborúban, akkor ez csak egy cél: Luhanszk megye elfoglalása. Ukrajna megszállt déli régiói jelenleg kérdésesek: az ukrán fél aktívan készül az ellentámadásra, amelyről még nem tudni, mikor veszi kezdetét – talán hamarosan, vagy talán ősszel, ahogyan O. Aresztovics mondja – jegyezte meg. – Ugyanakkor észrevehető, hogy az Oroszországi Föderáció – legalábbis nyilvánosan – módosítja a terveit. Míg korábban Luhanszk és Donyeck megyék közigazgatási határainak eléréséről beszéltek, most aktív előkészületeket látunk nemcsak ezek, hanem valószínűleg Zaporizzsja és Herszon megyék jövőbeni annektálására.”

A szakértő kiemelte ugyanakkor, hogy az oroszok megmutatták hadseregük alacsony harcképességét, míg az ukrán hadsereg magas szintű katonai felkészültségről tett tanúságot. Ezért is kezdte el a Nyugat nehézfegyverekkel ellátni Ukrajnát.

„Most már senki nem beszél Odessza, Harkiv, Kijev elfoglalásáról. Igaz, Európára nyomást gyakorolnak a nagyszámú ukrajnai menekült és az energia­biztonsági problémák. Hogy mit gondol a Nyugat valójában Ukrajna győzelméről, azt évek múltán fogjuk megtudni. Most azonban a nyugati politikusok egyöntetűen azt mondják, hogy Ukrajnának fel kell szabadítania az elfoglalt területeket” – tette hozzá.

Számítások és előrejelzések

A háború időtartamának és kimenetelének „kiszámítására” amerikai katonai szakértők kifejlesztették az MCOS számítógépes programot. A programba betáplálták több mint száz, az elmúlt 150–200 évben lezajlott világhírű csata adatait. Tíz esetből hétben a kapott eredmény megegyezett a tényleges végeredménnyel.

A program felhasználóinak 30 értéket kell megbecsülniük: a harcoló felek felkészültségét, a tűzerőt, a mobilitást, a logisztikát, a hírszerzést, a döntéshozatalt, valamint a műveletek szervezésének és szinkronizálásának képességét.

A háború elején a program megjósolta, hogy az orosz hadsereg nem fogja elfoglalni Kijevet. Az MCOSM az ukrajnai háború második szakaszát is értékelte, figyelembe véve az ukrán fegyverhiányra vonatkozó információkat – írja a korrespondent.net. Az eredmény: 7-ből 5 pont a sikerre a konfliktusban érintett mindkét félnek, más szóval – patthelyzet. Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció sikerének valószínűségét az Ukrajna elleni háborúban a számítógépes intelligencia mindössze két pontra becsüli a lehetséges hétből.

Andrew Elachynski, a Haditengerészeti Kutatóközpont munkatársa azonban arra figyelmeztet, hogy az ilyen szimulációkat óvatosan kell kezelni: számszerű értékeket hozzárendelni az emberi pszichológiához és a katonai újításokhoz jobb esetben szubjektív, rosszabb esetben fantasztikum.

(pszv/korrespondent.net)