Elkészült a Kárpát-medence földrajza online tankönyv és a medence közoktatási atlasza

Könyvbemutató a Rákóczi-főiskolán

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében 2022. november 8-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének szervezésében mutatták be a tanszék nagyszabású, összefoglaló monográfiáját, a Kárpát-medence földrajza – Természet, társadalom, gazdaság, néprajz című kötetet, amely egyelőre csak elektronikus formában érhető el. Ugyancsak ezt az alkalmat kihasználva mutatta be dr. Ferenc Viktória Tátrai Patrikkal, Rákóczi Krisztiánnal és Marton Jánossal közösen készített Közoktatási kör(tér)kép című tematikus atlaszát, amely a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kiadványa.

A főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának olvasótermében megtartott könyvbemutatón megjelenteket Fodor Gyula rektorhelyettes köszöntötte, közöttük Gyebnár Istvánt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivőjét és Albertné Simon Edina ungvári magyar konzult.

Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszöntőbeszédében elmondta, húsz éve szorgalmazza, hogy a főiskola oktatói írjanak egy, a Kárpát-medencét minden fontosabb tudomány szemszögéből bemutató könyvet, amely végre elkészült. A kötet egyelőre csak elektronikus formában olvasható, a főiskola honlapjáról letölthető. A tanszék munkatársait arra biztatta, hogy pályázat útján szerezzék meg a kinyomtatáshoz szükséges forrásokat, és tegyék nagyszerű, átfogó munkájukat könyv formájában is elérhetővé.

A könyv szerkesztője és egyben egyik szerzője dr. Molnár József docens, a főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője elmondta, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulóján kezdtek bele szerzőtársaival a nagyszabású munkába, s hogy 2012-ben már született egy hasonló tartalmú és című kiadvány, de a mostaninak annyiban más koncepciója, hogy kevésbé szakmai nyelvezettel, az érdeklődők szélesebb köre számára készült. Bevallott céljuk volt, hogy könyvük részévé váljon a térség felsőoktatási intézményeiben oktatott Kárpát-medence földrajza című kurzus oktatásának, illetve az iskolákban tanított néprajz ajánlott irodalmának is szánják. A kötet 22 fős szerzői gárdáját nagyrészt a Rákóczi-főiskola tanárai alkotják, de neves anyaországi szakemberek is vállalták egy-egy fejezet megírását, illetve a lektorok is jó nevű magyarországi szaktekintélyek: dr. Kiss Tímea (Szegedi Tudományegyetem) és dr. Pénzes János (Debreceni Egyetem). A fő fejezetek a földrajzi munkákban megszokott módon tárgyalják a Kárpát-medencét – természeti viszonyok, népesség, települések, gazdaság, és ami szokatlan a földrajzi munkákban, van egy, a medence néprajzi változatosságát bemutató fejezet is, amelynek részeként dr. Csernicskó István rektor a Kárpát-medence nyelvi változatosságát is bemutatja.

A Kárpát-medence természeti viszonyait bemutató fejezetet dr. Gönczy Sándor, a főiskola docense mutatta be, a népesség- és településföldrajzi fejezetet a szerkesztő, dr. Molnár József ismertette, a Kárpát-medence gazdasága című részt dr. Fodor Gyula, a főiskola rektor-helyettese, míg a medence néprajzi tájait és etnikai csoportjait bemutató fejezetet dr. Kész Margit, a főiskola docense, néprajzkutató mutatta be. A lektorok közül dr. Pénzes János, a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének egyetemi docense grandiózus munkának nevezte az elkészült, 501 oldalas könyvet, amelyet közérthető nyelvezete miatt a felsőoktatásban tanuló fiatalok mellett minden érdeklődő figyelmébe ajánlott.

A könyvbemutatón a Rákóczi-főiskola egykori végzőse, a főiskolához ma is számos szállal kötődő, Magyarországon élő dr. Ferenc Viktória ismertette az idén, Budapesten megjelent Közoktatási kör(tér)kép című tematikus atlaszt, amely a négy legnagyobb lélekszámú külhoni (romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) magyar közösség anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be az adott térségekben tanuló diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül. Az atlasz újdonsága, hogy egyrészt térképen ábrázolja az egységes, a közoktatás minden szintjére kiterjedő, összehasonlítható adatokat, másrészt ismerteti az adatokból kirajzolódó folyamatokat – különös tekintettel a kérdés demográfiai és általános társadalmi hátterére. A munka leghangsúlyosabb része az a 90 térkép, amely a magyar óvodás gyerekek és iskolai tanulók létszámára, beiskolázási arányára vonatkozó információkat települési és regionális szinten ábrázolja. A térképeket kiegészítik, értelmezésüket segítik, a folyamatokat magyarázzák a szöveges részek, továbbá a mellékletben elérhetők a részletes adatok táblázatok formájában is.

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kiadványaként, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent atlaszból kiolvasható érdekességként a kárpátaljai részért felelős Ferenc Viktória kiemelte, hogy – a Kárpát-medence többi határon túli régiójával ellentétben – Kárpátalja az egyetlen régió, ahol nőtt a magyar óvodákba és iskolákba íratott gyerekek száma az elmúlt évtizedben. Ezzel unikálisak vagyunk a többi történelmi régió között. Leginkább a mára nyelvi szórványvidéknek számító városainkban, de más szórványvidékeinken is javuló tendencia jellemzi a magyar tannyelvű intézmények beiskolázási arányait, ezek ellentétes tendenciák a többi Magyarországtól elcsatolt területen megfigyelhetőkhöz képest. Kárpátalján az elmúlt tíz évben még olyan is előfordul, hogy az egy-egy településen élő magyar gyerekek számához képest több mint 100% magyar intézménybe jár, azaz nemcsak a magyar szülők íratják gyermekeiket magyar tanintézménybe, hanem más nemzetiségűek is. Mindezek részleteiben nagyon érdekes összehasonlításokra adnak lehetőséget. Az atlasz az érdeklődők számára online formában is hozzáférhető.

Badó Zsolt