A zöldhagyma hajtatása
A zöldhagyma nem tartozik a fő hajtatott zöldségnövények közé vidékünkön, azonban a téli hónapokban különösen értékes a friss zöldhagyma mint vitaminforrás. Így vannak gazdák, akik különböző technológiákkal – kisebb-nagyobb tételekben – minden évben megpróbálkoznak a zöldhagyma termesztésével. Alábbi cikkünkben a zöldhagyma hajtatásáról írunk.
Ami a hagyma hőigényét illeti, a 19±7 °C-ot kedveli, mégis a hidegtűrőbb növények közé soroljuk. A gazdák tapasztalatai alapján elmondható, hogy a 20 °C feletti hőmérsékletet inkább kerüljük, mivel túl magas hőmérsékleten a hagymaszárak megnyúlnak és károsodhatnak. Inkább az optimálisnál kicsit alacsonyabb hőmérsékletet részesítsük előnyben, mivel ezáltal vastagabb, erősebb, piacképesebb zöldhagymát kapunk. A már meggyökeresedett hagymák 20 °C körüli hőmérsékleten és kevés napfény mellett akár három hét alatt is piacképes zöldhagymát nevelhetnek. Az ennél alacsonyabb hőmérsékleten nem károsodnak, legfeljebb a tenyészidejük nő meg akár 4–6 hétre.
A zöldhagyma előállításához szükséges hagymafejek lerakását (gyökereztetését) szeptembertől januárig bármikor elvégezhetjük. Mindenképp figyelembe kell vennünk a piaci igényeket, és ennek alapján visszaszámolva kiválasztani a megfelelő ültetési időt. A piacokon már februártól van igény a zöldhagymára. Vidékünkre leginkább a novembertől januárig történő gyökereztetés a jellemző. Fűtéssel ellátott létesítményekben november–decemberben, míg a fűtetlenekben januárban szokták megkezdeni a hagymafejek lerakását.
A zöldhagyma termesztése történhet hagymamagról, dughagymáról és vöröshagymafejről való szaporítással. Bármelyik szaporítási módot választjuk, mindhárom esetben kapunk majd zöld hagymaszárat, viszont a tenyészidőt tekintve nagy a különbség. A hagymamagról történő szaporítás a leghosszabb – kb. 3-4 hónap –, amit időigényessége miatt leginkább szabadföldön alkalmaznak. A dughagymáról történő szaporítás valamivel hosszabb, mint ha vöröshagymát alkalmaznánk, nálunk ez a hajtatási módszer sem annyira elterjedt. De ha mégis próbálkoznánk vele, a piklesz vagy első osztályú dughagymát célszerű használni. Ezekben elegendő tápanyag halmozódott fel a zöldhagyma fejlődéséhez.
Csekély tápanyag-, víz- és fényigényük miatt a dughagymákat sűrű térállásban, 5 x 5 cm-re lehet kiültetni. Ez négyzetméterenként 400 dughagyma, ami piklesz hagymából kb. 3,5 kg/m2-t, az első osztályúból kb. 2,5 kg/m2-t tesz ki. Az ültetés mélysége kb. 6-8 cm legyen, így hosszú fehérrészű, piacos hagymát nyerünk majd.
Nálunk a gazdák a novembertől januárig terjedő gyökereztetési (lerakási) időszakban a vöröshagymafejekről történő szaporítási módot részesítik előnyben. Ebben az időszakban csak vöröshagymafejekről történik a zöldhagyma termesztése.
A hajtatható hagymafajtákkal szembeni követelmények közé tartozik, hogy a szedés időpontjára a hagymafej jól megpuhuljon, és az értékesítésre szánt hagymaszárak könnyen kihúzhatók legyenek majd. A másik fontos követelmény, hogy kizárólag megbízható helyről származó, nem hőkezelt hagymát vásároljunk. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy amikor anyatőnek szánt vöröshagymát vásárolunk, alaposan vizsgáljuk meg a hagymafejeket a zsákban. Ha ugyanis a vöröshagyma csúcsi része nagyon kicsi és teljesen be van száradva, akkor valószínű, hogy hőkezelésen vagy egyéb csírázásgátló vegyszeres kezelésen esett át. Ha a zsákokat átvizsgálva több helyen is megjelenik a kis csíra, akkor az ilyen hajtatásra szánt hagymát érdemes megvásárolni.
Fontos szempont, hogy a megvásárolandó hagymafejekben megfelelő számú főrügy (csíra) legyen. Ennek ellenőrzésére a hajtatásra szánt vöröshagyma megvásárlásakor néhány fejet középtájon kettévágunk, és megvizsgálunk, így a megvásárolandó mennyiségből hozzávetőlegesen megítélhetjük, hogy milyen eredményre számíthatunk. Leggyakoribb a 2-3 csírát tartalmazó hagyma, ennek leginkább a kisebb vagy közepes méretű hagymák felelnek meg. Nagyobb méretű hagymák esetében előfordul azonban, hogy főrügyekből akár 5-6 db is található. Ennyi csíra megléte nem kívánatos, mivel az ezekből fejlődő hagymaszárak túl vékonyak lesznek. A legoptimálisabb a dió méretű hagyma, amelyből 1-3 db kellő vastagságú hagymaszárunk lesz. (Folytatjuk.)
Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza