Közös ünnepi műsorral köszöntötték az édesanyákat a munkácsi magyar tanintézmények növendékei

Anya – egy olyan fogalom, amelyet nem lehet csupán néhány szóval definiálni. Egy fogalom, amely megtestesíti mindazt a túláradó szeretetet, amelyet egy ember nyújtani képes a másiknak.

Szívet melengető ünnepi műsorral köszöntötték az édesanyákat és a nagymamákat a munkácsi magyar oktatási intézmények – a Szent István Líceum, a II. Rákóczi Ferenc Középiskola, valamint a Szent József Óvoda – növendékei május 7-én a Munkácsy Mihály Magyar Ház dísztermében megtartott anyák napi ünnepségen.

A virágzó május első vasárnapja nem véletlenül lett az édesanyák ünnepe. Ekkor bontja ki díszeit a legtöbb növény, így azoknak legpompásabb virágait választhatjuk és köthetjük az anyák napi csokorba. Ugyancsak visszatérnek hozzánk a hűség dalos hangú jelképei, a fecskék, miként visszatérnek a kedves szülői házba a szerető gyermekek is, így találóan és kifejezően kapcsolódik egymáshoz a természet megújulása és a család ünnepe. Létay Lajos erdélyi magyar költőt idézve: „Ha csak egy virág volna, én azt is megkeresném. Ha csak egy csillag gyúlna, fényét idevezetném. Ha csak egy madár szólna, megtanulnék hangján. Ami csak szép s jó volna, édesanyámnak adnám” – hangzott el az ünnepi műsor kezdetén.

Korok és rendszerek válthatják egymást, de egyben változatlan marad a társadalom: az emberiség legalapvetőbb, legkisebb, ugyanakkor legfontosabb egysége a család. Annak pedig összetartó ereje, gondviselője az édesanya. Nincs olyan ember, akiben ez a szó ne keltené a legnemesebb érzéseket, aki az anyák különleges megbecsülésének ünnepére ne készülne megilletődötten, hiszen mindenkiben él az édesanyja iránti szeretet.

Az édesanyákat elsőként a katolikus óvoda növendékei köszöntötték verses összeállítással, majd Popovics Bernadett, az „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny szólóének kategória arany minősítés III. helyezettje elő­adásában pünkösdi népdalcsokrot hallhatott a közönség. Ezután sorra következtek a megható versek és a kedves dallamok, melyekkel a középiskola és a líceum tanulói csaltak örömkönnyeket a jelen lévő anyukák és nagymamák szemeibe. Jahjejeva Zuhra gitárjátékát és Veréb Robert trombitaszólóját követően a Rákóczi-középiskola ifjú táncosai léptek színpadra, majd Kampó Ivett szervezőpedagógus anyák napi video-összeállítását nézték meg az egybegyűltek. Az ünnepi műsor a tanulók közös produkciójával ért véget, melyben a magyar népdalkincs legismertebb dalaiból hallhattak összeállítást, melynek záróakkordjaként a Tavaszi szél vizet áraszt népdal dallamára átírt, édesanyákat köszöntő sorok csendültek fel.

Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere a műsort követően tudósítónknak elmondta: „Kulturális központként célunk, hogy ne csak mi szervezzünk programokat, de fel is karoljunk, helyet és otthont adjunk minden olyan kezdeményezésnek, amely a közösségünket építi, valamint segítséget nyújtsunk abban, hogy létrejöhessenek az ilyen fontos közösségépítő, családias hangulatot idéző rendezvények.”       

CsA