Új, példaértékű oktatási törvények Romániában
A román parlament mindkét háza elfogadta, majd július 4-én Klaus Iohannis román államfő kihirdette az új román közoktatási és felsőoktatási törvényeket, ezek megalkotása során figyelembe vették a magyar kisebbség képviselőinek javaslatait is. Az új törvény értelmében például a következő tanévtől a románt mint államnyelvet a magyar nyelvű osztályokban az idegen nyelv oktatásának módszertana szerint oktatják majd. A szakminisztériumnak egy külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat, hogy elsajátítsák a román nyelvet. Az országos program magába foglalja korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, valamint román nyelvű táborok, cserediákprogramok megszervezését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakpolitikusai szerint a törvényalkotók belátták, hogy a kisebbségi nyelvű oktatási rendszer többletköltségekkel jár, ezért a hatékony működéshez többletforrásokat biztosítanak.
Az új közoktatást szabályozó törvény értelmében a román nyelv oktatását már az óvodában különóraként fogja finanszírozni a szakminisztérium, Romániában az elemi iskolákban dolgozó tanítók esetében ez eddig is így volt. A szórványiskolák működését is garantálja a törvény, hisz előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást.
A felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó, kisebbségekhez tartozó fiatalok érdekeit is figyelembe vették a törvényalkotók. A diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemekre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok képeznek kivételt. Azokon a szakokon, ahol nincs a kisebbségek nyelvén egyetemi képzés (például nincs magyar nyelvű állatorvosképzés a román felsőoktatásban), külön kvótát kapnak a kisebbségi hallgatók.
„Az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor a két jogszabály önmagában nem fogja megoldani a rendszer akut problémáit, csak akkor, ha valóban gyakorlatba ültetik azokat” – mondta Klaus Iohannis román államfő az említett törvények ünnepélyes aláírása és kihirdetése után.
Úgy tűnik, Szerbia után Romániában is megnyugtató módon rendezték a kisebbségi nyelvű oktatás helyzetét. A térségben Ukrajna maradt az elrettentő példa. Ideje lenne elgondolkodni háborúban álló országunk törvényhozóinak a sok hazai és nemzetközi konfliktust eredményező ukrán oktatási törvény módosításán. Mert egy civilizált országban a kötelezettségek mellett a jogok is egyformán megilletnek minden állampolgárt, nemzetiségétől függetlenül.
Badó Zsolt