Az ungvári magyar iskola első igazgatónőjének alkotásaiból nyílt tárlat a főkonzulátuson

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a nyár vége felé és egyben a közelgő augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából igazi „virágzó” kiállításnak ad otthont. Ezúttal egy különleges kárpátaljai amatőr festőművész, Fedor Aranka (Aurélia) virágcsendéletei díszítik majd a külképviselet auláját a következő hetekben. Aranka néni a második világháború után az első magyar tan­nyelvű hétosztályos iskola (jelenlegi Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola) első igazgatónője volt Ungváron. Nyugdíjas éveit a festészetnek szentelte.

– Fedor Aranka a kárpátaljai amatőr festők között talán a legszínesebb egyéniség. Szerencsés ember volt, hiszen a gimnáziumban Boksay József, a tanítóképzőben Erdélyi Béla tanította rajzolni és nyitotta meg előtte a művészet világát. Csodálatos akvarelleket festett. A fiától, Valértól azt is tudjuk, hogy ő vette nap mint nap a virágcsokrokat, s a csendéletei mindig egy éjszaka alatt születtek meg – mondta köszöntőjében Bacskai József főkonzul, és megjegyezte: ebben a nehéz, háborús időszakban Aranka néni festményei azt bizonyítják, hogy az élet szép, az élethez ragaszkodni kell, az életet minden pillanatban szeretni kell. Műveiből sugárzik a derű, a szépség, az öröm, a virág pedig a szeretet kifejezése is.

A közelgő augusztus 20-i nemzeti ünnep kapcsán Bacskai József kiemelte:

– Nem szabad elfelejtenünk, hogy az államalapítással Szent István elindította a magyarságot egy úton, azonban rajtunk is múlik, hogy mit hagyunk belőle örökül. Rajtunk s csakis rajtunk múlik, hogy építjük-e az éltető, biztos alapot adó sziklákat, vagy romboljuk azokat – hangsúlyozta az anyaországi diplomata, és elmondta: Fedor Aranka is részt vett nemzetünk gyarapításában, cselekedeteivel igyekezett közvetlen környezetét szolgálni, számos állami kitüntetéssel ismerték el munkáját. Tartalmas, gazdag életútja is azt mutatja, hogy nem mindegy, miként felelünk meg az adott kor kihívásainak, milyen döntéseket hozunk életünk során. – Mi, magyarok jól tudjuk, magyarságunk az államalapítás óta számos súlyos válságot élt át, de mindegyikből győztesen került ki, mert olyan hagyományokkal, nyelvvel, kultúrával, életszemlélettel rendelkezett, amelyre a jelent és a jövőt lehetett építeni – emelte ki a főkonzul, és külön köszönetet mondott Fedor Valérnak, a művésznő fiának és Meskó Jánosnak, a kiállítás ötletgazdájának.

Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke megköszönte a főkonzulátusnak, hogy teret biztosítanak az ilyen rendezvényeknek, és megjegyezte: számos fontos programja lett volna, de ezt a kiállítást választotta, mert Fedor Aranka festményei közül kettőt azóta ismer, amióta Ungváron él, régóta ismeri a művésznő fiát, aki megőrizte az alkotásokat, de a többi festményt soha nem mutatta meg.

– Az Ung-parti város mindig is híres volt arról, hogy számos jelentős művész választotta otthonául. Napjainkban sincs ez másként, sőt jelenleg a kárpátaljai múzeumokban őrzik az Ukrajna keleti részéről a háború miatt kimenekített kulturális értékeket. Így például Ilja Repin A zaporizzsjai kozákok levelet írnak a török szultánnak című festménye (és még számos más híres alkotás) jelenleg a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban van biztos helyen.

Dr. Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke részletesen ismertette Fedor Aurélia életútját, és szólt a virágok által közvetített mély érzésekről a népek kultúrájában, valamint a képek biblikus színvilágáról, a vörösről és a kékről, keresztény hitünk alapvető színeiről.

Elmondta: a művésznő 1915-ben született Ung vármegyében, Lasztomirben, a mai Szlovákia területén, és 2000-ben hunyt el Ungváron. Az ungvári tanítóképző elvégzése után pedagógusi tevékenységét Nagyráton kezdte, később a Nagybereznai járás számos településén is tanított 1940-ig, majd az ungvári 2-es és 5-ös iskolában. 1946-tól az ungvári nőegylet vezetője és 1948-tól az ungvári hétosztályos magyar iskola első igazgatónője volt, ennek érdekében tanfolyamot is végzett. Az Ungvári Állami Egyetem magyar, valamit a Drohobicsi Állami Pedagógiai Intézet ukrán–orosz szakán szerzett diplomát. Ezenfelül aktív szerepet vállalt a munkás fiatalok esti középiskolai képzésében is. A festőnő korai korszakában akvarelleket festett. 1944-ben a jelenlegi püspöki rezidenciában volt egy tárlata, amelyen gyakorlatilag valamennyi munkáját bemutatta, de a háború úgy hozta, hogy a szovjetek minden ott tárolt értéket államosítottak. Abból a korszakból sajnos nem maradt fenn egyetlen műve sem. A festészethez a nyugdíjas éveiben tért vissza, első kiállítására a 80-as években került sor Ungváron, majd több más helyszínen. Élete során csaknem 150 olajfestménye született. Fedor Aranka azon kárpátaljai alkotók egyike, akik műveit Kijevben is kiállították.

– Gyakorlatilag Kárpátalja XX. századi eseményeinek kortársa, résztvevője, alkotója. Az első világháború második esztendejében született, és a független Ukrajnában hunyt el. Egy olyan miliőnek lehetett szemtanúja, résztvevője, amely számunkra csak a történelemkönyvekből ismert – fogalmazott.

Fedor Valér édesanyja életéről beszélve elmondta: nehéz, de érdekes, nagyon tartalmas éveket éltek, mindig voltak hullámvölgyek a család életében, köztük az 50-es évek, amikor édesapját 7 évre Vorkutába száműzték, azonban a derű, a tenni akarás mindig átsegítette édesanyját a problémákon. Nyugdíjas éveiben tért vissza a festészethez, gyakran éjszaka alkotott. A művésznő fia szintén köszönetét fejezte a tárlat megszervezéséért a főkonzulátus minden munkatársának, és röviden annyit mondott:

– Sokat lehetne mesélni a művekről és az édesanyám történeteiről, de a lényeg az, hogy a képek megtalálják a hálás szemlélőket.

A tárlatnyitón Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere és Meskó János, a kiállítás ötletgazdája is beszédet mondott.

Fedor Aurélia 17 festményét előzetes bejelentkezés alapján több mint egy hónapig megtekinthetik a főkonzulátuson.

            Rehó Viktória