Felmérés: Sokat eszünk, vagy kevés a jövedelmünk?

A Picodi cég elemzői megvizsgálták, mennyi pénzt költenek élelmiszerre a világ különböző részein az emberek. A felmérés 105 országra terjedt ki. A vizsgálat az otthoni főzéshez-étkezéshez szükséges termékek beszerzésére összpontosított. Kiderült, hogy egyes országokban a polgárok az összes fogyasztói kiadásnak csak néhány százalékát fordítják élelemre havonta, máshol viszont több mint a felét. Ukrajna azon országok közé tartozik, ahol az emberek viszonylag sokat költenek élelemre a jövedelmükhöz képest. A korrespondent.net összeállításában annak igyekezett utánajárni, hogy mit jelentenek a mérési eredmények.

A sereghajtók között

Az öt ország, ahol a lakosok kiadásaik kevesebb mint 10%-át fordítják élelmiszerre, a következő: Egyesült Államok (6,7%), Szingapúr (8,4%), Nagy-Britannia (8,7%), Írország (9,2%), Svájc (9,9%).

Ukrajna a 93. helyen áll ebben a rangsorban. A polgárok országunkban valamennyi szükséges fogyasztói kiadás 41,6%-át költik élelmiszerre és üdítőitalra. Önmagáért beszél, hogy Ukrajna szomszédai lettek e rangsorban Etiópia (41,3%), Kambodzsa (42,7%), Nigéria (59%), Mianmar (56,6%), Kenya (56,1%), Banglades (52,7%) és Laosz (50,6%).

Nem titok, hogy az ukránok és az élelmiszerre keveset költő országok lakosságának jövedelmei jelentősen eltérnek egymástól. Így a havi átlagfizetés Szingapúrban 5 178 dollár, az Egyesült Államokban 4 521 dollár. Európában az átlagfizetés 2 066 euró, Ukrajnában 330 euró.

Makszim Oriscsak, a Tőzsdetechnológiák Központjának elemzője nem azzal magyarázza a felmérés eredményeit, hogy az ukránok sokat esznek, hanem azzal, hogy fizetésük csekély az élelmiszerek árához képest. Mint rámutat, Ukrajnában az emberek nem jókedvükben halmoznak fel különleges kolbászt vagy cukorkát az ünnepekre, hanem mert nem engedhetik meg maguknak mindennap, hogy megvegyék, mivel az élelmiszerárak gyorsabban emelkednek, mint a bérek.

Ráadásul a teljes körű ukrajnai háború kitörése óta a legtöbb polgár takarékoskodni kényszerül.

Az élelmiszer-kiadások és a szegénység

A szakértők szerint összefüggés van egy ország életszínvonala és a között, hogy a lakosság mennyit költ pénzéből élelmiszerre.

Oriscsak rámutat, az élelmiszerrel kapcsolatos kiadások hányada a lakosság teljes fogyasztási kiadásain belül egy nagyon érdekes mutató, amely lehetővé teszi bizonyos következtetések levonását arról, hogy mennyire sikeres egy-egy ország és a polgárai. Minél többet fordítanak ugyanis az emberek élelmiszerre a jövedelmükből, annál kevesebb forrásuk marad utazásra, kulturális rendezvényekre, önfejlesztésre.

Oleh Penzin, a Gazdasági Vitaklub ügyvezető igazgatója a Fókusznak nyilatkozva megjegyezte, hogy a vizsgálat eredményei elsősorban a jövedelmek közötti különbségeket tükrözik. Mint rámutatott, Olaszországban vagy Németországban természetesen drágábbak az élelmiszerek, de ott sokkal magasabbak a jövedelmek is. Ha pedig összehasonlítjuk az élelmiszerárakat Kelet-Európában és Ukrajnában, akkor azt látjuk, hogy azok szinte megegyeznek.

„Nemrég kiszámítottuk az átlagos fogyasztói kosarat Lengyelországban, s kiderült, hogy még olcsóbb is az ukrajnainál” – jegyezte meg.

Tekintettel arra, hogy a Picodi felmérése a családi jövedelmekhez viszonyít, nem meglepő, hogy Ukrajna a lista végén található az élelmiszer-kiadások arányát tekintve – teszi hozzá.

Távol a középosztálytól

Olekszij Kuscs, az Egyesült Ukrajna elemző cég szakértője szerint a hasonló felmérések alapján a szegénység szintjét is vizsgálhatjuk. Mint rámutatott, az élelmiszerre fordított kiadások aránya Ukrajnában mindig is 50% körüli volt. Polgártársaink fő kiadásai az élelem és a rezsi. Meglehetősen kevés jut pihenésre, szabadidőre, oktatásra, önfejlesztésre. Nem jut elég egészségügyi ellátásra, különösen a megelőzésre.

Mint kifejtette, a középosztályt számos kritérium alapján határozzák meg, ezek egyike az a képessége az embereknek, hogy pénzt halmozzanak fel és azt önfejlesztésre – kikapcsolódás, kultúra, utazás, oktatás, minőségi egészségügyi ellátás – fordítsák. Vagyis minél többet tud az ember megtakarítani és költeni a szolgáltató szektorban, annál közelebb kerül a középosztályhoz. És minél nagyobb az élelmiszer hányada az összes kiadáson belül, annál közelebb van a polgár a szociálisan kiszolgáltatott rétegekhez. Ha tehát egy országban a lakosság nagy része csak az élelemre valót keresi meg, akkor levonható az egyértelmű következtetés, hogy szegény országról van szó.

Szegények eledele

Ezenkívül a szakértők szerint az ukránok éppen a szegénység miatt esznek egészségtelen ételeket.

„Valós összefüggés: minél szegényebb a lakosság, annál több burgonyát és kenyeret fogyaszt, s annál kevesebb húst, zöldséget, gyümölcsöt. A fogyasztási adatok így megerősítik szegénységünket. Például a hús racionális normája évi 90 kg. A háború előtt 68 kg-ot fogyasztottunk, most 64 kg-ot. A gyümölcs racionális normája évi 100 kg, mi legfeljebb 80-at fogyasztunk. Az ukránok az európaiakhoz képest nagyon kevés bogyót és diófélét esznek, nálunk alacsony a tejtermékek fogyasztása” – sorolja Oleh Penzin.

Növekszik az élelmiszerre fordított kiadások aránya

Úgy tűnik, egyre többet költünk étkezésre. Az „Agrárgazdasági Intézet” Nemzeti Tudományos Központ tájékoztatása szerint az ukrajnai lakosok összes kiadásán belül nőtt az élelmiszerre fordított pénz hányada: 2020-ban 39,7%, 2021-ben 41,2%, 2022-ben pedig 41,6% volt. Míg 2020-ban minden ukrán átlagosan 874 dollárt költött élelmiszerekre és üdítőitalokra, 2021-ben ez a mutató 964 dollárra nőtt, 2022-ben pedig elérte az 1 242 dollárt fejenként.

„Ukrajna azon országok közé tartozik, ahol az élelmiszer-kiadások aránya egyike a legmagasabbaknak” – mondta Bohdan Duhnickij, a központ agrártermelés-gazdaságtani és nemzetközi integrációs osztályának vezető kutatója.

A Picodi-tanulmány adatai Penzin szerint még a háború előttről valók.

„Számításaink szerint Ukrajnában az élelmiszerköltségek aránya már meghaladja az 50%-ot. Ugyanakkor az európai háztartásokban az Eurostat szerint ezek az adatok 12–18 százalékot tesznek ki” – mondta el.

Korábban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) meghatározta az élelmezésbiztonság mutatóit. Ha hihetünk a számításaiknak, amikor a polgárok jövedelmük több mint 60%-át költik élelmiszerre, az azt jelenti, hogy az országban éhínség van.

„Nálunk egyelőre alacsonyabb az összesített mutató, de ez az átlag. Ukrajnában egész társadalmi csoportok vannak, ahol az élelmiszerköltségek 60% felettiek – ezek elsősorban a nyugdíjasok” – jegyzi meg Penzin.

Az optimisták

Ugyanakkor vannak szakértők, akik szerint szükségtelen dramatizálni a helyzetet. Így Olekszandr Ohrimenko, az Ukrán Elemző Központ elnöke rávilágít, hogy az EU-ban keveset költenek élelmiszerekre, mert ott nagyon sokba kerülnek a szolgáltatások, magasak az adók és ennek következtében drágák a termékek. Ukrajnában az európaiakhoz képest alacsonyak a termékek árai és a szolgáltatások költségei is. Ráadásul a szakértő szerint a kutatási adatok óvatosan kezelendők, mivel Ukrajnában nagyon nagy az árnyékgazdaság aránya, így nehéz pontosan meghatározni, hogy az élelmiszer-vásárlások ténylegesen mekkora hányadát teszik ki az összes kiadásnak.

(pszv/korrespondent.net)