Petőfi Sándor születésének 201. évfordulójára emlékeztek Badalóban

Az 1938-ban állított, így legrégebbinek számító kárpátaljai Petőfi Sándor-emlékhely örököseiként a Badalóban élők szent kötelességüknek érzik, hogy minden év első napján megemlékezzenek lánglelkű költőnk, a 201 éve született forradalmár és szabadságharcos, a legnagyobb magyar költő születésnapjáról. A magyar történelem egyik legismertebb poétája 1847 júliusában járt a Tisza-parti településen – útban Erdődre menyasszonyához, Szendrey Júliához ‒, amiről a templom külső falán lévő emléktábla is tanúskodik. Badalóban idén is az Isten házában kezdődött az új esztendő.

Sápi Zsolt lelkipásztor igehirdetését követően Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében megemlítette, hogy a 201 éve született Petőfinek a tavalyi jubileum alkalmával „erősítés” érkezett, hiszen 2023 novembere óta az ősi badalói templom külső falát egy díszes Kölcsey Ferenc-emléktábla is ékesíti. A nemzeti imánkat, a Himnuszt 200 éve a Tisza bal partján, Szatmárcsekén megkomponáló Kölcsey Ferenc több mint két évtizedet élt Badaló szomszédságában, így a helyiek ezentúl már két költőóriás emlékét is ápolhatják.

A KMKSZ helyi első embere emlékeztetett rá, hogy a kárpátaljai magyarság immáron a második újévét méltatja a háború árnyékában, és bármilyen nehéz, aggodalmakkal, félelmekkel terhelt a sorsunk, Istenre figyelve nem lehet más célunk, mint a szülőföldön való megmaradás fenntartása, az iskoláink, templomaink, gyülekezeti közösségeink megőrzése, mert csak így lehet jövőnk az őseink által kiválasztott helyen.

A Himnusz eléneklését követően Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja köszöntötte a helyieket. Beszédében a legtermékenyebb magyar költőnek nevezte Petőfit, aki nemcsak verseivel, gondolataival, hanem szenvedélyével, és az 1848–1849-es forradalomban felvállalt szerepével is mély gyökereket hagyott a magyar öntudatban.

,,Nekünk, magyaroknak, ő nem csupán egy költő, hanem a magyar nemzet szabadságharc-történetének egyik fontos jelképe. Az ő töretlen hite és küzdeni tudása ezekben a nehéz időkben is példaként szolgálhat mindnyájunk számára” – mondta beszédében.

Orosz Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákja Petőfi Sándor Szülőföldemen című költeményét adta elő.

Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára, Mezőgecse elöljárója bevezetőjében az érdekvédelmi szervezet elnökének, Brenzovics Lászlónak a köszöntését tolmácsolta a helyiek felé. Petőfi méltatásában azt emelte ki, hogy a nagy költő írásaiban a hazáról, szabadságról és a szerelemről írt költeményei mellett a költészetét mindig átjárta az Istenbe vetett hit.

Ennek kapcsán idézte a költő egyik versrészletét, amelyben úgy ábrázolta a magyar nemzetet és a hazát, mint az Isten kertjét. „A világ az Isten kertje, Gyom, s virág vagytok ti benne, emberek! Én a kertnek egy kis magja, De az Úr, ha pártom fogja, benne gyom tán nem leszek.”

„Petőfi valóban virág volt ebben a kertben, és én azt kívánom mindnyájunk számára, hogy ne gyomok, hanem virágok legyünk ebben a kertben” – zárta köszöntőjét.

Szalai Imre, Badaló elöljárója Petőfi Sándor életútját jellemezve azt emelte ki, hogy a magyar történelemnek ő volt az egyik legnagyobb sikertörténete, akinek sokféle álmai voltak, de a legfőbb az volt, hogy a szabadságért éljen és azért haljon is meg.

A 90. életévében járó id. Sárközi Gyula, Badaló egyik legidősebb lakója a Petőfiről írt saját költeményét adta elő, és a magyar történelemről alkotott véleményét tárta a hallgatóság elé.

Az áldásokban gazdag alkalom végén a jelenlévők megkoszorúzták Petőfi Sándor badalói emléktábláját.                       

(felvégi)