Döntött a parlament az elítéltek mozgósításáról

A Legfelső Tanács április 10-én elfogadta első olvasatban az elítéltek önkéntes mozgósítását lehetővé tevő törvényjavaslatot. Azonban távolról sem minden elítélt lehet katona, s aki mégis, az is csak alapos ellenőrzés után és bírósági határozat alapján – állítja az RBK–Ukrajina.

Olena Suljak, a Nép Szolgája párt elnöke, a Legfelső Tanács Államhatalom-szervezési, Helyi Önkormányzati, Területfejlesztési és Városrendezési Bizottságának elnöke, a törvényjavaslat társszerzője a portálnak elmondta, hogy a dokumentumot az Igazságügyi és Védelmi Minisztérium, továbbá a vezérkar kezdeményezésére dolgozták ki.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a foglyok önkéntes mozgósítása részleges megoldást jelenthet a fronton tapasztalható emberhiányra.

„A társadalomnak meg kell értenie, hogy a rács mögött nem mindenki bűnöző és antiszociális elem. A foglyok között sokan vannak olyanok, akik közlekedési baleset vagy pénzügyi bűncselekmények miatt kerültek börtönbe, sok közöttük a hazafi, akik több száz levelet írtak kérve, hogy engedjék őket védeni a hazát” – jegyzi meg Suljak.

A képviselő rámutat: a törvényjavaslat lehetővé teszi az elítéltek önkéntes részvételét a harcokban, de csak azok számára, akik megfelelnek a katonai szolgálat követelményeinek. Az elítélt kívánsága tehát önmagában nem elégséges ehhez. Először is kérvényeznie kell a katonai szolgálat teljesítésének engedélyezését abban az intézményben, ahol a büntetését tölti. Ezután fogva tartási helyén orvosi vizsgálaton esik át, és csak ezt követően küldik meg az adatait a területi toborzó és szociális támogatási központnak, ahol mérlegelik a mozgósítás lehetőségét. Ha a fogvatartott megfelel a követelményeknek, továbbítják kérelmét a mellékelt iratokkal együtt a bíróságnak, amely eldönti, hogy eleget tesz-e a kérelemnek vagy sem. Az ilyen feltételesen szabadlábra helyezett személyek adminisztratív felügyeletét a katonai egységük parancsnoka látja el.

A feltételes szabadlábra helyezés nem alkalmazható azokkal a személyekkel szemben, akiket Ukrajna nemzetbiztonsága elleni bűncselekmények miatt; két vagy több személy szándékos meggyilkolásáért; gyilkossággal párosuló nemi erőszakért; szexuális erőszakért; valamint a Büntető törvénykönyv 152–156-1-es, 258–258-6-os cikkelyei, továbbá a 286-1-es cikkely negyedik része alapján ítéltek el – hacsak a büntetettséget a törvényben megállapított eljárásnak megfelelően nem törlik vagy nem szüntetik meg.

(zzz/rbc.ua)