A munkahelyi próbaidőről

„Bő 15 éve dolgozom lakatosként, volt már néhány munkahelyem, de próbaidőm még soha. Kérem, magyarázza el, hogy esetemben mire lehet számítani. Egyáltalán kötelező-e a próbaidő háború idején?”

– A Munkatörvénykönyv (Кодекс законів про працю України – a továbbiakban: Mtk.) 26. cikkelye szerint a munkaszerződés megkötésekor a felek előírhatják a próbaidőt, amellyel ellenőrizhető, hogy a munkavállaló alkalmas-e a rábízott munkára. A próbaidőt a felek a munkavállaló képzettségétől és tapasztalatától függetlenül kiköthetik szerződéskötéskor.

Az Mtk. 26. cikkelyének 2. bekezdése szerint a próbaidő alatt a munkavállalóra a munkaügyi jogszabályok összes követelménye és garanciája vonatkozik. Tehát a munkaszerződés megkötése után a munkáltató köteles bért fizetni, és biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkajog, a kollektív szerződés és a felek megállapodása szerint a próbaidejét töltő munkavállalónak. A munkavállaló viszont köteles elvégezni a szerződésben vállalt munkát, és betartani a belső munkaügyi szabályzatot (lásd az Mtk. 21. cikkelyét!).

A próbaidőt a munkavállaló felvételi kérvényében, a munkaszerződésében (ha írásba foglalták azt), valamint a munkahelyi felvételi rendelkezésben is rögzíteni kell. Amennyiben a próbaidő nem szerepel a szóban forgó dokumentumokban, úgy kell tekinteni, hogy a munkavállalót próbaidő nélkül vették fel.

A hadiállapot ideje alatt munkaszerződés kötésekor bármely munkavállalói kategória esetében megállapítható felvételkor a próbaidő (lásd: Закону України „Про організацію трудових відносин в умовах воєнного стану”, ч. 2 ст. 2!).

A próbaidőt annak feltételeivel együtt kell belefoglalni a munkavállaló felvételéről szóló munkahelyi rendelkezésbe. Ilyenkor a munkavállaló aláírásával igazolja, hogy elolvasta ezt a dokumentumot, és tudomásul vette annak tartalmát.

A próbaidő hosszát a munkáltató határozza meg a jogszabályban meghatározott kereteken belül. Az Mtk. 27. cikkelye szerint a próbaidő hossza – hacsak Ukrajna jogszabályai másként nem rendelkeznek – nem haladhatja meg a három hónapot, egyedi esetekben pedig – az illetékes szakszervezeti választott testülettel való megállapodás alapján – a hat hónapot, munkás foglalkoztatása esetén viszont az egy hónapot. Külön jogszabály ennél hosszabb próbaidőt is előírhat bizonyos esetekben.

A próbaidő a munkavállaló első munkanapjával kezdődik. A próbaidőbe nem számítanak bele azok a napok, amikor a munkavállaló hiányzik a munkahelyéről ideiglenes munkaképtelenség miatt vagy egyéb okból. Ilyenkor a próbaidő meghosszabbítható a hiányzás napjaival, de ez nem kötelező, a munkáltató dönti el, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.          

hk