Az őszi búza gyomirtása IV.
A vadzabfajok elleni védekezésről
A búza termesztésében napjainkban a legnagyobb gondot a vadzabfajok jelenléte és tömeges agresszív terjedése okozza. A mostani háborús időkben és nehéz gazdasági körülmények között is talán a hatékony növényvédelem és a jó gyomirtó hatóanyagok megválasztása a legfontosabb. Az alábbiakban kifejezetten a vadzabfajok elleni hatóanyagokkal foglalkozunk részletesebben, amelyekre azokban az esetekben lehet szükség, ha e gyomok okozzák a legnagyobb fejfájást a gazdának, vagy e fajok maradtak a gyomirtás után a búzában.
Védekezés a vadzabfajok ellen
Kárpátalján egyre nagyobb problémát okoz a vadzabfajok jelenléte a kalászosokban. Az ellenük való védekezésre jelenleg több hatóanyag áll rendelkezésre, például a difenzoktáv, diklofop-metil, flamprop-izopropil, tralkoxidim stb.
A vadzab ellen a leghatékonyabban az őszi vagy tavaszi időszakban védekezhetünk, a bokrosodástól egészen a szárba indulás időszakának kezdetéig (bár van néhány kivétel e szabály alól).
Az őszi gyomkezelésre kelés után, 2-3 leveles állapottól egészen az első fagyos napokig van lehetőség. Sok esetben a vadzabfajok ekkor még nem kelnek ki, mivel valamivel lassabban és magasabb hőmérsékletnél kezdenek csírázni, mint a búza. Ilyenkor a kijuttatott herbicid nem érintkezhet a célzott gyomokkal. Ezért őszi gyomirtást csak akkor végezzünk, ha már szemmel látható a vadzabfajok jelenléte, de még ebben az esetben is lehetséges a kezelés után a tavaszi gyomkelés. Tehát az őszi védekezés hatékonysága vitatott és megkérdőjelezhető. A leghatékonyabban a kezelést a tavaszi időszakban végezhetjük el.
A diklofop-metil és a difenzoktáv a legkevésbé hatásos a fejlett vadzabfajok ellen, de ezek a hatóanyagok a legolcsóbbak. Leghatásosabban a gyomok növekedésének korai fázisában, 2-3 leveles állapotukban alkalmazhatók. A kifejlett vadzab ellen e hatóanyagok kisebb hatásfokkal vethetők be, tehát nem bírják kiirtani a vadzabfajokat. Sokszor látja a termelő, hogy megvette a viszonylag drága gyomirtót, de az mégsem „vitte ki” a vadzabot. Ezektől a hatóanyagoktól ezt ne is várjuk el! E két vegyület hatását úgy fejti ki, hogy „megfogja” a vadzabot, a növény a szezon alatt csak sínylődik, s bár életben marad, magokat már nem hoz.
Fontos megjegyezni: a flamprop-izopropil hatóanyagot a már szárba indult búzatáblákon is biztonsággal használhatjuk, például abban az esetben, ha még a kalászképzés ideje előtt lép fel a vadzabfertőzés, vagy a kora tavaszi időszakban e gyomnövény elleni komponens nem került a gyomirtó keverékbe. De a kalászok megjelenésekor már e készítményt sem ajánlott használni.
Gyenge vadzabfertőzés esetén tehát javasolható a diklofop-metil, difenzoktáv hatóanyagok használata. Erős vadzabfertőzés esetén viszont a flamprop-izopropil, tralkoxidim hatóanyagok nyújthatnak megfelelő védelmet.
A vetésváltás fontossága
Egyre nagyobb költségekkel jár a hatékony gyomirtás, sőt egyre több hatóanyagú készítményeket kell keresnie a termelőnek annak érdekében, hogy tiszta termést tudjon aratni. A monokultúrában termelt gabonafélék esetében a vadzabfajok fokozatosan növekvő terjedése jelenti a legnagyobb problémát. Ilyenkor két út közül választhat a termelő: vagy drágább gyomirtó szereket választ, melyek a vadzabfajok ellen is hatásosak, vagy vetésváltást alkalmaz. A leghatékonyabb az úgynevezett kapás és nem kapás növények termesztésének évenkénti váltogatása az adott területen. Például: első éven kukorica, második éven búza, harmadik éven napraforgó, negyedik éven árpa, és így tovább. Tehát váltogatjuk a növényeket, s mivel a használható gyomirtó szerek is változnak növénykultúránként, így szinte minden évelő egy- és kétszikű gyomot megfelelően kordában tarthatunk. Ellenkező esetben, ha csak búzát termesztünk egy adott területen, pár éven belül már a leghatékonyabb és legdrágább gyomirtó szerekkel is egyre gyengébb eredményt fogunk elérni.
Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa
