A házasságon kívüli gyermekek örökléséről
„Az apának három nőtől született gyermeke, bár csak egyszer volt házas. Valamennyien örökölhetnek a halála esetén? Nem illeti meg valamilyen előny azt a gyermekét, aki törvényes házasságból született, és évek óta ápolja betegségében? Mit lehet tenni, hogy elkerüljék a marakodást az örökségen?”
– Kezdjük a házasságon kívül született gyermekek öröklésének kérdésével!
Mint ismeretes, örökölni az örökhagyó végrendelete és törvény szerint lehet. Törvény szerinti öröklés esetén a Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 1258. cikkelye értelmében az örökösök a jogszabályokban megállapított sorrendben nyernek jogot az öröklésre. Első körben az örökhagyó gyermekeit, túlélő házastársát és a szüleit illeti meg az öröklés joga (lásd a Ptk. 1261. cikkelyét!). A törvény nem tesz különbséget a gyermekek között, tehát az örökhagyó házasságon kívül fogant gyermekei is jogosultak az őket megillető részre az örökségből.
A Ptk. 1267. cikkelyének 1. pontja szerint az örökösök törvény szerinti öröklés esetén egyenlő arányban részesülnek a hagyatékból. Azaz a törvény e tekintetben sem tesz különbséget a házasságban és azon kívül született gyermekek között. (Igaz, az egyenlőség a „törvényes” és „törvénytelen” gyermekek között ezen a ponton gyakran véget is ér. Ha ugyanis az örökhagyó nem lett apaként feltüntetve házasságon kívül született gyermekei anyakönyvi születési bejegyzésében, az öröklési eljárás során a gyermekeknek kell bizonyítaniuk az apa-gyermek kapcsolatot.)
Ami a beteg örökhagyót gondozó személynek az örökségből való részesedését illeti, megjegyzendő, hogy a Ptk. már említett 1267. cikkelye értelmében az örökösök szóbeli megállapodás alapján módosíthatják az örökségrészek nagyságát, ha ingó vagyonról van szó. Ingatlan vagyon, közlekedi eszköz esetén az ilyen megállapodást írásban kell rögzíteni, és közjegyző által is hitelesíteni szükséges. A lényeg, hogy amennyiben az örökösök méltányolni kívánják az örökhagyót életében gondozó társuk odaadását, kínálkozik rá lehetőség.
Ezenkívül az 1279. cikkely 1. pontja kimondja, hogy azok az örökösök, akik az örökhagyóval az örökség megnyílását megelőzően legalább egy évig egy családként éltek együtt, elsőbbségi jogot élveznek a többi örökössel szemben a háztartási berendezési tárgyak és fogyasztási cikkek természetbeni elosztásakor az őket megillető hagyatéki hányad erejéig.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a Ptk. 1232. cikkelye kimondja: az örökösök kötelesek megtéríteni az egyiküknél vagy más személynél az örökhagyó eltartása, gondozása, kezelése és eltemetése kapcsán felmerült észszerű költségeket. Az örökhagyó eltartási, gondozási és kezelési költségeinek megtérítését legfeljebb a halála előtti hároméves időszakra lehet igényelni. Amennyiben az érintettek nem tudnak megállapodni a megtérítendő összegről, a bíróság jogosult eldönteni a kérdést.
A fentiekből következik, hogy az örökhagyót gondozó örökös abban az esetben számíthat bizonyosan a többi jogosultnál nagyobb hányadra az örökségből, ha az örökhagyó erre vonatkozó szándékát végrendeletében rögzítette. Ebben az esetben is figyelembe kell venni azonban, hogy az örökhagyó kiskorú, fiatalkorú, illetve felnőtt munkaképtelen gyermekei kötelező részre tarthatnak igényt a hagyatékból, függetlenül attól, mi áll a végrendeletben. A kötelező rész annak az örökségrésznek a fele, amely törvény szerinti öröklés esetén illette volna meg a jogosultat. Az kötelező rész nagyságát a bíróság csökkentheti, figyelembe véve ezen örökös és az örökhagyó kapcsolatát, valamint az egyéb jelentőséggel bíró körülményeket.
hk
