Orbán a 90 milliárdos hitelről: Amint megjön az olaj, azonnal mehet a pénz

A március 19-i európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben a tagországok vezetőinek nem sikerült meggyőzniük Orbán Viktor miniszterelnököt az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel feloldásáról. A magyar kormányfő kitart a vétója mellett, ami az Ukrajnának szánt uniós hitel folyósítását és a 20. Oroszország elleni szankciócsomag elfogadását illeti, amíg Kijev helyre nem állítja az orosz kőolaj szállítását a Barátság vezetéken, amelyet Ukrajna szerint az orosz támadások rongáltak meg – foglalta össze a Brüsszelben történtek lényegét a DW.

Eredetileg a csúcstalálkozót a versenyképesség kérdésének és az EU gazdasági növekedését elősegítő átfogó intézkedések megvitatásának akarták szentelni. Azonban két körülmény felrúgta a napirendet: az iráni háború, amely válságot okozott az európai energiapiacon, valamint Orbán Viktor kate­gorikus álláspontja Ukrajnával kapcsolatban.

Ukrajnáról több mint egy órán át beszéltek. Előtte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólt a csúcstalálkozó résztvevőihez. A Jevropejszka Pravda az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva azt írta, Zelenszkij felszólította a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy ne hagyják megerősödni Oroszország tárgyalási pozícióit a közel-keleti háború eredményeként, és az Ukrajna számára fontos uniós döntések blokkolását.

„Harmadik hónapja nem működik Európa legfontosabb pénzügyi biztonsági garanciája Ukrajna számára: a 90 milliárd eurós támogatási csomag erre és a jövő évre. Ez kritikus fontosságú számunkra. Ez egy erőforrás az életek védelmére” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Az Ukrajnának a 2026–2027-es időszakra kölcsön formájában nyújtandó, 90 milliárd eurós, hitelfelvételből finanszírozott pénzügyi segítségről szóló döntést az európai vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján hozták meg tavaly december 18-án. A döntést a 27 tagállam közül 24 támogatta. Magyarország, Szlovákia és Csehország a kölcsönben való részvétel ellen foglalt állást, de magát az elképzelést szintén támogatták.

A hitel folyósításához szükséges eljárásokat sürgősséggel folytatták le az Európai Parlamentben, hogy Ukrajna már áprilisban hozzájuthasson az első részlethez. Mivel a kölcsönről a tagországok szintjén még decemberben megszületett a politikai döntés, az Európai Tanács végső hozzájárulása a folyósításához formalitásnak tűnt. Ezek után több uniós és tagállami vezetőben felháborodást váltott ki, hogy Orbán Viktor blokkolja a pénz kiutalását.

Amint azt egy nevét elhallgató diplomata újságíróknak elmondta, António Costa, az Európai Tanács (ET) elnöke a március 19-i ülésen elfogadhatatlannak nevezte Orbán viselkedését, mert sérti a tagállamok közötti jóakarat és lojális együttműködés elvét, amelyet az EU-szerződés rögzít. Hangsúlyozta, eddig egyik európai vezető sem „lépte át ezt a vörös vonalat”.

Ugyanakkor, a forrás szerint, az ET elnöke jelezte, hogy „Zelenszkij elnök egyes nyilvános kijelentései a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban elfogadhatatlanok”, utalva az államfő szavaira, miszerint, amennyiben blokkolják az uniós hitelt, akkor „ennek a személynek a címét” megadja az Ukrán Fegyveres Erőknek. „Ez az eszkaláció egyik fél érdekeit sem szolgálja” – hangsúlyozta Costa.

Több európai diplomata is arról számolt be, hogy az EU-csúcs Ukrajnára vonatkozó záródokumentumának tervezetén dolgozva Magyarország és Szlovákia ragaszkodott ahhoz, hogy bekerüljön a szövegbe egy záradék, amely követeli a Barátság olajvezeték helyreállítását. Más uniós országok képviselői azonban ez ellen emeltek szót. Érvelésük szerint az Ukrajnának nyújtandó hitelt már jóváhagyták, s így annak folyósítása nem igényel további feltételeket vagy újabb vezetői szintű megbeszélést. Miután az olajvezetékről végül nem történt említés a dokumentumban, azt sem Orbán, sem Robert Fico szlovák miniszterelnök nem írta alá, s nem az ET álláspontjaként, hanem 25 ország véleményeként látott napvilágot.

Orbán Viktor a csúcs utáni sajtótájékoztatóján az MTI szerint egyebek mellett arról beszélt, kollégái nem voltak boldogok, hogy egy decemberben meghozott döntést az ukránok olajblokádja miatt meg kellett változtatni, de miután a jogi helyzet teljesen világos, hogy ehhez Magyarországnak joga van, hiszen nem zárult le a döntési folyamat, ezért egyetlen dolgot tehettek, hogy kicsit fenyegetőztek és utána belátták, hogy ez nem fog menni.

Orbán Viktor megjegyezte: nem szép dolgokat mondtak, de egyetlen olyan dolgot se tudtak mondani, ami akár morális, akár jogi, akár politikai szempontból fölróható lett volna Magyarországnak.

A kormányfő hangsúlyozta: ha az ukránok decemberben olajblokád alá vették volna Magyarországot, „sose járultunk volna hozzá ehhez a 90 milliárdos hitelhez”. De miután megvárták ezt a pozitív döntést, és utána vettek bennünket olaj­blokád alá, „nem kérhetik tőlem, hogy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna”.

Arról, hogy ha Ukrajna visszaállítja a Barátság kőolajvezeték működését, Magyarország feloldja a hitel blokkolását, a kormányfő azt mondta: nemcsak arról van szó, hogy az olajnak meg kell jönnie, hanem „garanciákat kell kapnunk arra, hogy ez még egyszer nem fordul elő”. Eszköz ehhez „most még nincs, de majd lesz” – mondta.

„Amint megjön az olaj, és megkapjuk a garanciákat, hogy ilyen többet nem fordul elő, azonnal mehet a pénz” – fogalmazott.

(ntk/dw.com/eurointegration.com.ua/MTI)