Az utóbbi időben Beregszászon megnőtt az utcán csellengő, ún. utcagyerekek száma. Kéregetnek, autókat mosnak, kergetőznek vagy csak a járókelőket nézegetik – így telik a napjuk. Jó szót, törődést alig kapnak, nem csoda hát, hogy bizalmatlanok, vadak. Jobbára az utca neveli őket.
A hit paizsával, a kegyelem vértjével és a kereszt lándzsájával fölfegyverkezve, az ellenfél előtt legyőzhetetlen lettél, ó, Szent György.(Alkonyati zsolozsma)
Legutóbb az egészséges gyermekkori táplálkozás fontosságáról ejtettünk szót, de legalább ugyanennyire oda kell figyelni az idősebb emberek étrendjére is.
A könyvtárra gondolva leginkább a csend és rend juthat eszünkbe. Az itt folyó munka alapkövetelményeihez tartozik továbbá a precizitás és naprakészség, ami leginkább az olvasó kiszolgálása szempontjából lényeges.
„Nyelvében él a nemzet” és házban. Házba megy a magyar, ha hazamegy. Szigorú, talán kicsit igazságtalan is a magyar nyelv a házakkal. Az Istennek van háza, az országnak is van háza, a magyarnak is van, de nem mindegyiknek.
A közvéleményben széles körben elterjedt a készülő státusztörvényhez kapcsolódó tervezett intézkedés híre, miszerint a többgyermekes családokat, amelyek gyermekei magyar nyelvű oktatási intézménybe járnak, segélyben részesíti a magyar állam.
A nagyberegi tóban medertisztítás közben nemrég négyméteres mélységben ismeretlen holttestre bukkantak. A rendőrségnek sikerült megállapítani az elhunyt személyazonosságát.
Budapest – A magyar országgyűlésben megkezdődött a határon túli magyarokról szóló, a köztudatba státusztörvényként bevonult törvényjavaslat vitája. A parlamenti pártok, az SZDSZ kivételével, támogatásukról biztosították a kormány által benyújtott jogszabálytervezetet.
„Van itt egy folyó, van itt egy vár, legyen e helység neve – no nem Uzsgorod, hanem Ungvár”– kezdte felszabadultan mondókáját az első szabad május elsején a megyei televízió magyar adásainak munkatársa az ungvári Lenin téren.
Magyarországon megkülönböztetik az ukránokat, sőt még a magyar nemzetiségű ukrán állampolgárokat is. Az anyaországiak ugyanis alacsonyabb rendűeknek tartják a kárpátaljai magyarokat – idézi az Ukrán Értelmiségiek Magyarországi Társaságának vezetőjét az ungvári Rio hetilap.
Tiszapéterfalva egyik üzlethelyisége eltér a megszokottól. Bejárati ajtaja zárva, az épületbe a hátsó ajtón lehet csak bejutni, s kirakatában nem polcok vagy kirakatbábuk állnak, hanem hús-vér nők dolgoznak.
2000-ben 30-szorosára nőtt a milliomosok száma Ukrajnában. Történt mindez akkor, amikor felmérések szerint az ország lakosságának 90 százaléka szegénynek tekinti magát, s csupán 1 százaléka értékeli anyagi helyzetét az átlagosnál jobbnak.
Sokan emlékeznek még arra, mi történt a Bátyú és Bótrágy határában elterülő Lónyay-birtokkal, miután 1927-ben minden 250 ha feletti földterületet kisajátított a csehszlovák állam. Az új magyar határ mentén ekkoriban „cseh” kolóniákat hoztak létre.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség újraindítja jogsegélyvonalát!
Amennyiben magyarsága miatt bárkit atrocitás ér, segítséget kérhet a KMKSZ által újraindított jogsegélyvonalon minden hétköznap 8.00-tól 17.00 óráig (közép-európai idő szerint) a +380505435317-es mobilszámon.