Tovább nőtt Porosenko támogatottsága a magyar lakosság körében

A Lehoczky Tivadar Intézet közvélemény-kutatása az ukrán elnökválasztás kapcsán

Megismétlésre került a Lehoczky Tivadar Intézet közvélemény-kutatása, mely során főiskolai hallgatók bevonásával az ukrajnai elnökválasztással kapcsolatban felmérésre került a magyar lakosság véleménye.

A kérdezőbiztosok 2014. május 16. és 2014. május18. között 65 településen igyekeztek feltérképezni a magyar lakosság véleményét és viszonyulását a május 25-én tartandó elnökválasztásról. A felmérés során ezúttal összesen 400 főt kérdeztek meg Kárpátalja magyarlakta településein. Az eredmények alapjául szolgáló minta járásonként, nemek és korcsoportok szerint igyekszik reprezentálni a megyében élő szavazóképes, politikailag aktív magyar lakosságot. Az eredmények továbbra is hasonlóak az országos közvélemény-kutatások során mért eredményekhez.

A válaszok 69%-a falvakból, 31%-a városokból és úgynevezett városi típusú településekről került ki.

A válaszadók 33%-a a fiatal generációhoz (1995–1981között születettek), 36%-a a középkorúakhoz (1980–1952), további 31%-uk az idős generációhoz (1951 előtt születettek) tartozott. Nemek szerinti megoszlás alapján 49% volt férfi, 51% nő. Az iskolai végzettség tekintetében 18% rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 30% szakiskolát vagy technikumot végzett, 38% középfokú, 12% általános iskolai végzettséggel rendelkezett, további 2% nem válaszolt a kérdésre. Gazdasági aktivitás szerint a válaszadók 51%-a aktív dolgozó, 12%-a háztartásbeli vagy munkanélküli, 9%-a diák, 28%-a nyugdíjas volt.

A szavazói hajlandóság a magyarok körében nem sokban tér el közvélemény-kutatások szerint mért országos átlagtól. A felmérésben részt vett magyarok 56%-a állította, hogy választóként biztosan részt fog venni a 2014-es elnökválasztáson, 26% még nem döntötte el, 8% mondta, hogy valószínűleg nem vesz részt, ugyanilyen arányban voltak azok, akik azt állították, hogy egészen biztos, hogy nem mennek el szavazni, 2% nem válaszolt a kérdésre.

A magyarok körében végzett felmérés szerint tovább növekedett a biztos szavazók száma, a szavazati jogukkal élni kívánók 49%-a már biztosan tudja, hogy kire fog szavazni, 37%-a még nem döntötte el, 6% nem kívánt válaszolni a kérdésre, további 8% jelezte, hogy biztosan nem kíván elmenni szavazni.

A választók magatartását és szavazati hajlandóságát számos tényező alakítja és befolyásolja. Az emberek politikai érdeklődése összefügg az életkorral, a politikai szocializációs folyamatokkal, az iskolai végzettséggel, a társadalmi-gazdasági helyzettel. A kárpátaljai magyarok politikához való viszonyulását, választói magatartását a nemzetiségi státusz erőteljesen befolyásolja. A felmérések eredményei azt igazolják, hogy a megkérdezettek zömét egyaránt foglalkoztatja az ország és a magyarság helyzete, így ebből adódóan fontosnak tartják a választásokat is. A 2014. május 25-i előrehozott elnökválasztáson 23 jelölt indult Ukrajna elnöki posztjáért. A magyar lakosság körében továbbra is Petro Porosenko a legnépszerűbb elnökjelölt, akinek támogatottsága tovább nőtt a magyarok körében, a megkérdezettek 42,75%-a szavazna a magyarok számára legtöbbet ígérő elnökjelöltre. Porosenko támogatottságának növekedése a magyarok körében vélhetően annak köszönhető, hogy ő az egyetlen elnökjelölt, aki felvállalta a magyarság problémáit és választási szerződést kötött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel. Az Ungváron május elsején aláírt megállapodásban Petro Porosenko vállalta, hogy Ukrajna elnökévé választása esetén Kárpátalján biztosítani fogják az itt élő magyarok számára az európai normákhoz igazított nyelvi jogokat, megfelelő feltételeket teremtenek a magyar nyelvű oktatási rendszer fejlődéséhez. Vállalta, hogy a tervezett közigazgatási reform során figyelembe veszik az egy tömbben élő magyar közösség érdekeit, és megteremtik a magyar parlamenti képviselet lehetőségét. Az elnökjelölt azt is vállalta, hogy Ukrajna elnökeként előmozdítja majd a kárpátaljai egyházaktól elkobzott vagyon visszaszolgáltatását és a sztálini lágerekbe elhurcolt férfiak hivatalos rehabilitációját.

Különböző szavazócsoportokra különféle választói magatartásforma érvényes. Porosenko nagyobb népszerűségnek örvend a nők körében (88%), a legtöbb támogatója a középkorúak (40%) és a fiatal generáció (38%) közül kerül ki, az idősebb generációhoz tartozók körében a támogatottsága 22%-ot tesz ki.

A jelöltek iránti további szimpátia a dokumentált adatok alapján a következőképpen oszlott meg: 6,25%-os támogatottságot kapott Julja Timosenko (főként a nők körében népszerű), 3%-ot Szerhij Tihipko (a férfiak közül kerül ki a legtöbb támogatója), 2,25%-ot Oleh Ljasko (a fiatal generáció körében a legnépszerűbb), 2%-ot Petro Szimonenko (kizárólag az idős generáció támogatná), 1,75%-ot Olha Bohomolec és 1,5%-ot kapott Mihajlo Dobkin, a többi elnökjelölt támogatottsága nem érte el az 1,5%-ot. A megkérdezettek 7,75%-a állította, hogy nem vesz részt a választásokon, 9,75% nem támogatná egyik jelöltet sem, további 20% nem árulta el, kit támogatna.

A választások kimenetelére nézve nehéz egyértelmű előrejelzéseket adni, a kutatás során mért eredmények a választásokat követően összehasonlíthatóvá válnak a tényleges eredményekkel, azonban fontos figyelembe venni, hogy a választások eredményét számos tényező befolyásolja, így a közvéleményt semmiképp nem szabad állandóként felfogni, legfontosabb jellemzője a változékonyság.

Darcsi Karolina, a Lehoczky Tivadar Intézet munkatársa