Zelenszkij: Oroszország nem akar békét
Mindjárt négy európai állam- és kormányfőt látott vendégül Kijev múlt csütörtökön. Különösen Emmanuel Macron francia elnöknek és Olaf Scholz német kancellárnak jutott ki a figyelemből, hiszen az előbbinek nem felejti el az ukrán sajtó, hogy kijelentette: „nem szabad megalázni Oroszországot”, az utóbbinak pedig felróják, hogy nem siet fegyverekkel ellátni az ukrán hadsereget.
Az egység üzenete
Macron, Scholz és Mario Draghi olasz kormányfő a délkelet-lengyelországi Rzeszówban tartott „éjszakai találkozót”, ahol nemzetközi repülőtér található, derül ki az MTI beszámolójából. Csatlakozott hozzájuk Klaus Iohannis román elnök. Különvonattal utaztak tovább az ukrán fővárosba, ahol megérkezésük után Macron kijelentette: „Ez egy fontos pillanat. Az egység üzenetét küldjük az ukránoknak.”
A négy vendég csütörtök délelőtt felkereste a Kijev melletti Irpinyt.
„Irpiny, akárcsak Bucsa, régóta az orosz háború elképzelhetetlen brutalitásának, az értelmetlen vérontásnak a szimbóluma” – írta a helyszínről küldött twittjében a német kancellár.
A vendégek támogatást ígértek
A továbbiakban az európai vezetők megbeszélést folytattak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A találkozó egyik kiemelt témája Ukrajna uniós tagjelölti státusz iránti kérelme volt.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron bejelentette: Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői támogatják, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státuszt kapjon az Európai Unióban.
„Németország kiáll a pozitív döntés mellett Ukrajnát illetően. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része” – hangoztatta Scholz.
A korrespondent.net szerint Mario Draghi miniszterelnök kijelentette, Olaszország azt szeretné, ha Ukrajna hivatalosan is megkapná az EU-tagjelölti státuszt, és ezt a javaslatot az Európai Tanács elé terjeszti.
Szó esett az Ukrajnának szállítandó fegyverekről is. Macron megígérte, hogy Franciaország további hat Caesar önjáró tüzérségi egységet ad át. Scholz is beszélt a fegyverekről, de konkrétumot nem ígért: „Németország megtörte jelentős múltra visszatekintő állami hagyományát, megkezdtük Ukrajna fegyverrel való ellátását, és továbbra is ezt fogjuk tenni – amilyen mértékben Ukrajnának erre szüksége lesz” – közölte.
Megkerülhetetlen volt a háború és béke kérdése. Macron elnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Németország és Franciaország nem követel majd engedményeket Ukrajnától az orosz–ukrán háború befejezése érdekében.
„Egyszer ennek a konfliktusnak le kell állnia. És ezen a ponton tárgyalásoknak kell következniük. De már hangsúlyoztam, hogy a tárgyalások feltételeit és a formátumot Ukrajna határozza meg. Németország és Franciaország soha nem kezd tárgyalni Ukrajna háta mögött, soha nem követel majd engedményeket Ukrajnától. Ilyen soha nem volt és nem is lesz. Igényes közvetítők leszünk, de engedményeket nem követelünk” – mondta a francia elnök.
Ugyanakkor jelezte, hogy Franciaország továbbra is fenntartja a párbeszéd csatornáját Oroszországgal. Hozzátette: Putyin elnökkel folytatott beszélgetései után mindig tájékoztatja Zelenszkij elnököt.
Olaf Scholz egyetértett partnerével. „Csak Ukrajna, annak elnöke és parlamentje, az ukrán nép döntheti el, mi a fontos számukra. Csak az ő felfogásuk szerinti békéről tudunk egyezkedni. […] Oroszországnak nincs joga arra törekedni, amit akar. Oroszország Ukrajnával szembeni követelései nem teljesíthetők” – jelentette ki a német kancellár.
„Oroszország […] nem akar mást, csak háborút”
Volodimir Zelenszkij elnök az UNIAN hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón elmondta, hogy tárgyalt az európai vezetőkkel további szankciók bevezetéséről Oroszországgal szemben. „Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére” – szögezte le az ukrán elnök az MTI szerint.
„Közvetlen az összefüggés: minél erősebb fegyvereket kapunk, annál gyorsabban tudjuk felszabadítani népünket és földünket... – idézi az ukrán államfőt a korrespondent.net. – Érintettük ma [június 16-án] azon diplomáciai erőfeszítések témáját, amelyeket a különböző felek a béke helyreállítása érdekében tesznek. Mindenki láthatja, ezen erőfeszítések egyetlen akadálya az, hogy az Oroszországi Föderáció nem kész a béke helyreállítását célzó valódi cselekvésre, a valódi tárgyalásokra.
Oroszország nem akar békét, nem akar mást, csak háborút... Az agresszor államnak be kell látnia, hogy a békének nincs alternatívája, és el kell kezdenie keresni a békét. Egyelőre viszont mindannyian látjuk és hallottuk ma is, amikor megszólalt a légiriadó szirénája, hogy Oroszország csak új módokat keres Európa megfélemlítésére, és hogy egyre többet foglaljon el a földünkből. Oroszország célja ebben a háborúban az, hogy megtörje Ukrajnát és ezzel Európát. Oroszország meg akarja mutatni, hogy az európai egység állítólag nem képes hatékonyan működni, és hogy az európai értékek nem képesek a szabadság védelmében működni. Együtt kell megtörnünk ezt a forgatókönyvet” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy Ukrajna EU-tagjelöltsége segít keresztülhúzni Oroszország számításait. Zelenszkij szerint országa megérti, hogy az EU-ba vezető út hosszú lesz, de az ukránok készek dolgozni ezen, és kiérdemelték a tagjelölt státuszt.
Az államfő Ukrajna fegyverszükségleteit is hangoztatta: „Újabb szállítmányokat várunk, mindenekelőtt nehézfegyvereket, modern rakétatüzérséget, rakétavédelmi rendszereket stb.”
Megerősítette, a fegyverszállítással való késlekedés minden napja újabb áldozatokkal jár a civilek és a katonák körében.
Zelenszkij elnök külön megköszönte Romániának, hogy segítséget nyújt az ukrán termékeknek – köztük a gabonának – a Dunán történő szállításához.
(ntk/korrespondent.net/MTI/unian.ua)
Boris meglepetése
A négy európai állam- és kormányfőt pénteken egy ötödik követte az ukrán fővárosban: Boris Johnson brit miniszterelnök váratlanul bukkant fel Kijevben. Látogatása már csak azért is meglepő volt, mert a londoni vendég alig néhány hete, áprilisban járt már Ukrajnában. Ő volt a G-7-ek első vezetője, aki a háború februári kitörése óta felkereste az ukrán fővárost.
Az MTI beszámolója szerint a brit miniszterelnök eredetileg a kormányzó Konzervatív Párt politikai fórumán vett volna részt az angliai Doncaster városában péntek délután, ám ezt a programját indoklás nélkül lemondta. Nem sokkal ezután derült ki, hogy már Kijevben van, ahová valószínűleg még reggel elindult.
Kora este már videófelvételeket is közzétett a brit és az ukrán kormány Johnson és Volodimir Zelenszkij elnök kijevi találkozójáról. Az egyik felvételen az látszik, amint a főváros központjában kiállított, kilőtt orosz harckocsikat tekintenek meg. A korrespondent.net tudósítása szerint Johnson és Zelenszkij felkeresték a Szent Mihály-székesegyházat, valamint virágot helyeztek el az Ukrajnáért Elesettek Emlékfalánál. A városnézés után a brit miniszterelnök odalépett az üdvözlésükre összegyűlt emberekhez és megköszönte az ukrán nép bátorságát.
A Downing Street ezzel egy időben ismertetett bejelentése szerint Boris Johnson kijevi látogatásán felajánlotta vendéglátójának, hogy Nagy-Britannia 120 naponként tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint Johnson azt mondta az ukrán elnöknek, hogy ez a kiképzési program alapvető változást eredményezne a háborús erőviszonyokban, biztosítva, hogy az ukrán fegyveres erők szert tegyenek a győzelemhez szükséges ellenállóképességre a tartós békéért vívott küzdelmükben.
A Nagy-Britannia által irányított program során a Downing Street megfogalmazása szerint „a brit hadsereg csatákban is bizonyított szakértelmének” felhasználásával nyújtanának kiképzést és gyakorlati ismereteket az ukrán fegyveres erőknek. Johnson hivatalának szóvivője szerint ha Ukrajna elfogadja az ajánlatot, a kiképzési program végrehajtásába nemzetközi partnereket is meghívnának.
A megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy értékelt, hogy tárgyalásuk a „lehető legtartalmasabb” volt.
„Áttekintettük a kétoldalú kapcsolatok összes kulcsfontosságú kérdését, Európa és a világ általános helyzetét. Elsősorban a két legfontosabbat: a védelem és a biztonság kérdését. Megbeszéltük az ország keleti frontvonalán és a déli régiókban kialakult aktuális helyzetet, védelmi képességeinket az orosz agresszióval szemben. Közös az álláspontunk arról, hogyan haladjunk a győzelem felé. Mert ez az az eredmény, amelyre Ukrajnának szüksége van: államunk győzelme” – hangoztatta az ukrán elnök.
Zelenszkij köszönetet mondott a brit miniszterelnöknek, amiért megértéssel viseltetik Ukrajna fegyverszükségletei iránt. Elmondta: szót ejtettek arról, hogy Ukrajnának további nehézfegyverekre és légvédelmi rendszerekre van szüksége. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben előrelépést értek el.
Johnson a sajtótájékoztatón kijelentette: megérti, hogy az ukrán nép miért nem hajlandó semmilyen kompromisszumra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Tisztelettel adózunk az ukrán fegyveres erőknek hősiességükért és bátorságukért. Teljesen megértem, Volodimir, miért nem hajlandó Ön és a népe semmiféle kompromisszumra Putyinnal” – mondta. Egyben jelezte: „minden jel és bizonyíték arra utal”, hogy az orosz csapatok is erős nyomás alatt állnak. „Ők is súlyos veszteségeket szenvednek, és egyszerűen kolosszális mértékben pazarolják a fegyvereiket. Ukrajna 114 napja tartó, folyamatos támadása alatt még mindig nem érték el az első hétre kitűzött célokat” – fejtette ki a brit kormányfő.
A korrespondent.net a brit miniszterelnök látogatásának szentelt összeállításában emlékeztet, sajtóértesülések szerint Boris Johnson váratlan áprilisi kijevi útja alkalmával meggyőzhette az ukrán hatalmat, hogy utasítsák el a kompromisszumokat az Oroszországgal folytatott megbeszéléseken. Az Ukrajna és Oroszország között folyó tárgyalások állítólag ezután rekedtek meg. A mostani látogatással kapcsolatban a portál utal rá, hogy a médiában megjelent találgatások szerint a Johnson érkezését megelőző napon, azaz múlt csütörtökön Macron, Scholz és Draghi „zárt ajtók mögött” esetleg arra kérhették Zelenszkijt, hogy folytassa a tárgyalásokat Oroszországgal.
A német Die Welt ennél is tovább ment: elképzelhető, írták, hogy a három európai vezető az EU-tagjelölti státusz azonnali megadásának támogatásáért cserébe kérhette Volodimir Zelenszkijtől, hogy üljön tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
(zzz/MTI/korrespondent.net/welt.de)
Emberéletek múlnak a nyugati fegyvereken
Ukrajna a Nyugat által megígért fegyverekre vár, hogy kevesebb embernek kelljen meghalnia a frontokon és lehetővé váljon a megszállt területek visszafoglalása.
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója néhány napja a nyilvánosság elé tárta Ukrajna fegyverigényeit, amennyiben a Twitteren közzétette a Kijev által kért haditechnika listáját: 1 000 db 155 mm-es tarack, 500 harckocsi, 300 rakéta-sorozatvető, 2 000 páncélozott jármű, 1 000 drón. Minderre azért van szükség, hogy kiegyenlítődjenek az erőviszonyok Oroszországgal a nehézfegyverzet tekintetében és lehetővé váljon a betolakodók kiűzése Ukrajnából – emlékeztetett.
Látnunk kell, Ukrajna szövetségesei közül – talán az egy USA kivételével – aligha rendelkezik bárki ennyi fegyverrel, talán még akkor se, ha „kisöprik a padlást”, azaz szinte mindent odaadnak Ukrajnának, amivel csak rendelkeznek. Ezért van szükség az együttműködésre szélesebb körben. Június 15-én Brüsszelben közel 50 szövetséges és partner ország vezérkari főnökei és védelmi miniszterei találkoztak Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter elnökletével, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról egyeztessenek. Az első ilyen találkozó németországi helyszíne után ezt az egyeztetési kört nevezik ramsteini formátumnak.
Az együttműködést kezdeményező Lloyd Austin megerősítette a találkozón a Joe Biden elnök által a napokban bejelentett újabb, egymilliárd dollár értékű, Ukrajnának szánt támogatási csomag érkezését. Ebből az összegből futja az amerikai rakéta-sorozatvető rendszerekhez (HIMARS) való nagypontosságú irányított lőszerekre, 18 db M777-es tarackra a hozzájuk való taktikai szállítóeszközökkel és 38 ezer db ágyúgolyóval, két Harpoon hajó elleni rakétarendszerre, hírközlési eszközökre, éjjellátó készülékekre, hőkamerákra stb.
Közben az ugyancsak amerikai Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke bejelentette, hogy nem kell már sokáig várni, e hónap végéig átadják az olyannyira várt HIMARS rakéta-sorozatvetőket – lezárul a fegyvert kezelő ukrán katonák kiképzése.
Emellett Szlovákia harci helikopterek átadásáról döntött, Kanada, Lengyelország és Hollandia újabb ágyúkat küld. A Pentagon vezetője azt is megerősítette, hogy Németország három irányított lőszerű rakéta-sorozatvető átadásáról döntött, ezek azonban csak augusztusban–szeptemberben érkezhetnek meg. Ezt megelőzően a kezelésükre kijelölt ukrán katonáknak át kell esniük a kiképzésen.
A fegyverek tehát gyűlnek, ha lassan is. Sajnos ebben az esetben a hangsúly azon van, hogy mindez a kívánatosnál lassabban történik.
Volodimir Karpenko brigádtábornok, az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erőinek logisztikai parancsnoka a National Defence magazinnak adott minapi interjújában először beszélt az ukrán hadsereg veszteségeiről a haditechnika terén.
„Ma körülbelül 30-40, sőt néha akár 50 százalék a veszteségünk technikában az aktív harcok következtében. Így körülbelül az 50 százalékát veszítettük el. Közel 1300 gyalogsági harcjárművet, 400 harckocsit, 700 tüzérségi rendszert veszítettünk” – mondta Karpenko.
Ugyanakkor Denisz Sarapov védelmi miniszter-helyettes a kiadványnak jelezte, a nemzetközi segítség az ukrán hadsereg szükségleteinek 10-15 százalékát fedezi.
„Rengeteg fegyverrendszert kaptunk, de sajnos ilyen erőforrás-ráfordítás mellett csak 10-15 százalékát fedezik az igényünknek. Tüzérség kell, tüzérségi lövedékek, gyalogsági harcjárművek, harcjárművek, harckocsik. Nagy szükségünk van légvédelmi rendszerekre és rakéta-sorozatvető rendszerekre. Valamint nagy pontosságú fegyverrendszerekre, mert úgy gondoljuk, hogy a nagy pontosságú fegyverrendszerek előnyt biztosítanak nekünk az ellenséggel szemben, előnyt ebben a háborúban” – mondta.
Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes minap egy televíziós műsorban szintén rámutatott:
„Bármekkorák legyenek is Ukrajna erőfeszítései, bármennyire profi is a hadseregünk, a nyugati partnerek segítsége nélkül nem fogjuk tudni megnyerni ezt a háborút. Körülbelül 10 százalékát kaptuk meg annak, amit Ukrajna igényelt, amire szükségünk van” – fogalmazott Maljar, aki konkrét szállítási határidők kitűzését szorgalmazta.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyetértett azzal, hogy a nyugati országoknak több nehézfegyvert kell küldeniük Ukrajnának Oroszország ellen vívott háborújához. A tisztviselő hágai sajtótájékoztatóján múlt szerdán arról beszélt, a NATO máris „növeli” a szállításokat, bár, amint azt a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírportálja is megállapította, részleteket nem árult el ezzel kapcsolatban.
Eközben a munkalátogatáson Washingtonban tartózkodó David Arahamija, a kormánypárt, a Nép Szolgája parlamenti frakciójának vezetője, az ukrán kormány főtárgyalója az Axiosnak nyilatkozva közölte: naponta közel ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a Donbászon folyó harcokban. Az utóbbi két hétben ez a szám jelentősen nőtt. A képviselő úgy pontosított, hogy a fegyveres erők napi veszteségei Kelet-Ukrajnában átlagosan „200–500 halottat és sokkal több sebesültet tesznek ki”. Nyilvánvaló a következtetés: a késlekedés a szükséges fegyverek leszállításával emberéletek ezreibe kerül.
Arahamija elmondta, hogy Ukrajna egymillió embert hívott már be, és lehetősége van további kétmilliót mozgósítani, így van elég ereje folytatni a harcot az orosz megszállók ellen. Hangsúlyozta azonban, a védőknek nincs elég fegyverük és lőszerük.
„A tárgyalópozíciónk valójában elég gyenge, nem akarunk tárgyalóasztalhoz ülni, ha ilyen helyzetben vagyunk. Valahogyan vissza kell fordítanunk a dolgokat” – mondta a politikus, aki az Ukrán Fegyveres Erők ellentámadásának szükségességét hangsúlyozta a megszállt területek visszafoglalására.
(zzz/korrespondent.net/radiosvoboda.org/unian.ua/axios.com/ nationaldefensemagazine.org/MTI)
