Kedvezmények az oktatás, munkavállalás és határátlépés terén

2002-től életbe léphet a státusztörvény

A státusztörvény jelentős eszköze lehet az elván­dor­lá­si folyamat fékezésének a határon túli magyarság kö­rében – mondta lapunknak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, akit megkértünk, hogy is­mertesse olvasóinkkal a jogszabály legfontosabb kitételeit.

– A törvénytervezet ér­tel­mé­ben a határon túli ma­gya­rok számára egy, úgymond, magyar igazolványt állí­ta­ná­nak ki. Ki folyamodhat ilyen iga­zolványért?

– Az igazolványért az adott szom­szédos ország ál­lam­pol­gár­sá­gával ren­del­kező ma­gyar sze­mé­lyek fo­lya­mod­hat­nak, akik meg­kap­ták az aján­ló szer­vezet aján­lását. Ehhez a lakó­hely sze­rinti ha­táron tú­li magyar ajánló szer­vezethez – an­nak re­gionális iro­dájához – ké­­relmet kell benyújtani, amelynek a Ma­gyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) decemberi hatá­ro­zata alapján tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát, amely szerint ő magyarnak vallja magát. Ezek tehát az igazolvány igénylésének fel­té­te­lei. Ami az okmány meg­szerzésének feltételeit illeti, az elsődleges kritérium a szabad identitásválasztás, amelyhez egy további ismérv adódik: a magyar nyelv ismerete. Tehát annak, aki magyarnak vallja magát és tud magyarul, a MÁÉRT-en elfogadott kö­zös álláspont szerint, a hatá­ron túli ma­gyar ajánló szer­ve­zet gya­kor­la­tilag au­to­ma­tikusan kiadja az aján­lást, a magyar­or­szági ha­tóság pedig ki­állítja az iga­zolványt. Ugyanakkor kizáró körülményt jelent, ha a kérelmező már áttelepülésének engedélyezéséért folyamodott, vagy ha már rendelkezik magyar állampolgársággal is.

– Tehát a végső döntés Magyarországon születik?

– Igen, mint már említettem, a határon túli magyar ajánló szervek ajánlása alapján a magyarországi hatóság állítja ki az igazolványt, vagyis jogi értelemben ez a hatóság rendelkezik döntési jogosítvánnyal.

– Sokan attól félnek, hogy az elbírálásnál esetleg visszaélések is előfordulnak. Hogyan zárható ez ki, és lesz-e a magyar állami szervek részéről ellenőrzés?

– A vázolt ajánlási rendszer automatizmusa maga is komoly garanciát jelent a közösen kimunkált és előzetesen rögzített szempontok, kritériumok érvényesülésére. További biztosítékul szolgál, hogy az ajánló szervek tagjai a reprezentatív társadalmi szervek, egyházak által jelölt, köztiszteletben álló, kiemelkedő közéleti személyiségek soraiból kerülnek ki. Ami az ellenőrzést illeti, az – nyilván konkrét esetekben tett konkrét kifogásokhoz kapcsolódóan – arra irányul majd, hogy az ajánlás vagy annak elutasítása a MÁÉRT által elfogadott kritériumoknak megfelelően született-e meg.

– Milyen jogosítványokat biztosít az új igazolvány és milyen területeken várhatóak esetleg kedvezmények?

– A törvénytervezet legutolsó változata a fontosabb kedvezményeket a kultúra, az oktatás, a tudomány, a szociális és egészségügyi ellátás terén biztosítja. Például a művészeti és tudományos díjak adományozása, az akadémiai köztestületi tagság ezentúl a határon túli magyarságra is kiterjed. Az igazolvány tulajdonosa részt vehet a felsőoktatási részképzésben és a kihelyezett tagozatokon folytatott tanulmányokban. A közép- és felsőoktatási intézmények tanulói a magyarországi diákokhoz hasonlóan részesülnek bizonyos kedvezményekben, például diákigazolványt kapnak. Hozzájuk hasonlóan a pedagógusok számára egyfajta közalkalmazotti igazolvány (pedagógusigazolvány) megszerzésére is lehetőség nyílik. Ezen dokumentumokkal járó jogok lehetőséget nyújtanak a könyvtárak, levéltárak használatára, a pedagógus-továbbképzésre és még sorolhatnám. Külön figyelmet érdemelnek – mivel éppen a határon túli magyar szervezetek kérésére kerültek a tervezet legutolsó változatába – a beutazási könnyítések: a törvénytervezet megfogalmazása szerint a törvény hatálya alá tartozó személyek mindenkor a Magyarország által biztosított legnagyobb kedvezményben részesülnek. Hogyan kell ezt érteni? Nos, ez azt jelenti, hogy amennyiben lesz olyan ország, amely nem Magyarországgal egy időben lép be az Európai Unióba és az EU vízumkényszert érvényesít vele szemben, akkor Magyarország az ebben az országban élő határon túli magyarok számára olyan tartós vízumot fog kiadni, amely összhangban van az EU-szabályozással, ugyanakkor biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.

– Mint említette, a törvény kiterjed bizonyos szociális és egészségügyi kedvezményekre is. Milyen kedvezményekről van szó?

– A határon túliak Magyarországon bizonyos egészségügyi és szociális szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Ennek a támogatása alapítványi formában történne. Továbbá egy olyan szociális támogatási rendszer kialakítását tervezzük, amely szorosan kapcsolódik az oktatás kérdésköréhez is. Elképzeléseink szerint olyan anyagi támogatásról lenne szó, amely két hatást is megcéloz. Egyrészt a családpolitikai, népesedési hatást – éppen ezért a támogatás a több gyermeket nevelő határon túli magyar családokat segítené –, másrészt pedig a határon túli magyar oktatási rendszer megerősítését is hivatott szolgálni. Az elképzelések szerint e támogatásban azok a többgyermekes családok részesülnének, ahol a gyermekek magyar iskolát látogatnak illetve magyar nyelven tanulnak. Minthogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint a Kárpát-medencei magyar kisdiákok harminc százaléka annak ellenére, hogy létezik a lakóhelyükön ilyen intézmény, nem magyar oktatási intézménybe iratkozik be, ezért a törvény ilyen módon is ösztönözni kívánja a határon túli magyar közoktatási struktúrák megerősödését. A családtámogatási rendszerről mondottakhoz annyit fűznék még hozzá, hogy a törvénytervezet alapvetően keretszabályozás, így a részleteket majd a kapcsolódó végrehajtási szabályozások fogják megállapítani. Ezek megalkotásához többek között tisztázni kell, hogy mit jelent a „több gyermek”, kettőt, avagy hármat — természetesen az anyagi lehetőségek függvényében lehet majd ezt rendeleti szinten szabályozni. Az anyaország anyagi teherbíró képességéből adódóan ez a támogatás természetesen nem lehet azonos mértékű a magyarországi magyarokéval, ezért úgy is fogalmazhatok, hogy a magyarországi családtámogatási rendszer részlegesen, a jelzett keretek között kerül kiterjesztésre a határon túli magyarságra. Ebben a mértékben viszont – ez határozott kormányzati szándék – kiterjesztésre kerül.

– Igénybe vehetik-e a határon túliak az utazási kedvezményeket?

– A törvénytervezet évi négy alkalommal kilencvenszázalékos utazási kedvezményt irányoz elő minden igazolvánnyal rendelkezőnek (ami elsősorban a kapcsolattartást és az egyéb kedvezmények igénybevételének elősegítését hivatott szolgálni), továbbá a magyarországiaknak adott kedvezményekhez hasonlóan a 6 évnél fiatalabbak és 65 évnél idősebbek ingyen utazhatnak belföldi távolsági busz- és vonatjáratokon. Ez azt jelenti, hogy például egy beregszászi magyarnak lehetősége nyílik arra, hogy ezen alkalmakkor úgy utazzon a határtól Budapestre és vissza, hogy ez mai áron 330 Ft-jába fog kerülni. A helyi tömegközlekedésre vonatkozóan a törvénytervezet nem tartalmaz általános kedvezményeket; más kérdés, hogy a törvény hatálya alá tartozó személyek bizonyos csoportjai e téren is élvezhetnek speciális könnyítéseket.

– Nagyon fontos eleme a törvénynek a határon túliak munkavállalásának szabályozása. Ezzel kapcsolatban milyen lehetőségeket biztosít a törvénytervezet?

– A tervezett törvény alapján személyesen igénybe vehető kedvezmények egyik legfontosabb területe megítélésem szerint éppen a munkavállalás kérdésköréhez kapcsolódik. A magyar igazolvánnyal rendelkező személynek évente egyszer három hónapos magyarországi munkavállalásra lesz lehetősége. Véleményünk szerint ez elősegíti a határon túli munkavállalók kiszolgáltatottságának visszaszorítását. Továbbá a határon túli magyarok jogai abban térnek majd el a többi külföldi személy jogaitól, hogy a munkavállalási engedély kiadásánál az ő esetükben nem lesz szükség arra a vizsgálatra, amelyet a munkaerő-piaci vonzatok tekintetében a magyar jogszabályok előírnak. A bérezés és a szociális juttatások vonatkozásában a törvény a magyar állampolgárokéval azonos jogokat biztosít a határon túliak számára, pusztán a munkavállalás időtartamát limitálja. De a törvény lehetőséget biztosítana adott régiók, ágazatok esetében további kedvezmények biztosítására, tehát a munkavállalási engedély meghosszabbítására.

– Ma talán a kárpátaljai magyarságot érinti legsúlyosabban a kivándorlás problémája. A státusztörvény mennyire járulhat hozzá ennek a folyamatnak a lelassításához?

– A tavalyi év folyamán a budapesti székhelyű Balázs Ferenc Intézet felmérést végzett, amelynek céljai között szerepelt annak tisztázása is, hogy a törvény bevezetése milyen hatással járna a határon túl élő magyarság elvándorlási szándékai és szülőföldjén való maradása szempontjából. A regisztrált adatok mindegyik vizsgált régióban egyértelműen azt jelzik, hogy a törvény hatályba léptetése kétséget kizáróan a szülőföldön való megmaradást ösztönözné. A törvény ily módon önmagában jelentős – de nem egyedüli – eszköze lehet az elvándorlási folyamat fékezésének. Emellett természetesen továbbra is szükség van például az eddig is igénybe vett közalapítványi és egyéb, költségvetési forrásokból nyújtott támogatási rendszerek célirányos alkalmazására vagy a határon túli civil és egyházi szervezetek további megerősödésének elősegítésére.

– Hol tart a határon túli magyarok státuszáról szóló törvény előkészítése? Mikorra várható a törvénytervezet életbelépése?

– A tervezet közigazgatási egyeztetése január végén megkezdődött. A közigazgatási államtitkári értekezlet egyetértő döntését követően a törvénytervezet a kormány ülésének napirendjére kerül, amely dönt arról, hogy a testület a tervezetet – immár törvényjavaslatként – benyújtja az Országgyűlésnek. Várakozásaink szerint márciusban elindulhat a törvényjavaslat érdemi vitája, s remélhetőleg még a tavaszi ülésszak ideje alatt sor kerülhet a törvény elfogadására. A kormányzat határozott törekvése, hogy a törvény 2002. január 1-jével hatályba léphessen, ám ez, természetesen, a parlamenti képviselők döntésének függvénye.

Szépvölgyi Katalin

Budapest