Kiránduljunk a Kárpáti Nemzeti Parkba!

Festői hegyek, fenyvesek, sebes patakok között

A tavasz beköszöntével elegünk van a hosszú téli bezártságból, levegőre, természetes körülmények közé vágyunk. Testünk és lelkünk igényli a napfényt, a friss levegőt, a hosszú, regeneráló sétákat. Ragadjunk hát hátizsákot és túracipőt, vagy ha ezt most még nem tehetjük, akkor kezdjük el tervezgetni a nyári kirándulásokat. Sokan nem tudják, hogy ha igazi természeti csodákat és érintetlen tájat akarunk látni, nem feltétlenül kell befizetnünk egy tengerentúli utazásra a Yellow­stone Parkba. Elég, ha útra kelünk a Kárpáti Nemzeti Parkba.

A parkot 1980-ban alakították ki az Ukrán-Kárpátok hegyi és magashegyi növény- és állatvilágának védelmére, valamint a turizmus megszervezésére, a szabadidő hasznos eltöltésére. Ezenkívül ökológiai kutatásokat is végeznek itt. Ez a park az Ukrán-Kárpátok keleti részén helyezkedik el 50,3 ezer hektáros területen, a kárpáti fő vízválasztótól északra a Prut folyó és a Csornij Cseromos mellékágai mentén. A park területét egyedi és érintetlen erdők borítják. Számos hegyi patak és folyó veszi itt kezdetét. Hófehér csúcsok, alpesi rétek, éles csúcsú sziklák, források, zajos vízesések és festői, tiszta vizű tavak jellemzik a parkot. A gazdag növény- és állatvilág sok ritkaságot rejt (pl. árnika, havasi gyopár, rododendron), 49 növény- és 20 állatfaj a Vörös Könyvben is benne van. A Kárpáti Nemzeti Park területén az üdülés, pihenés céljából számos turistaközpont, sportcentrum, pihenőház, valamint szanatórium épült.

A park területén található Kárpátalja és egyben Ukrajna legmagasabb pontja, a Hoverla (2061 m). A Hoverla legkönnyebben a Kárpátok ivano–frankovszki oldala felől közelíthető meg. A csúcs előtt 12 km-rel van a park bejárata, ahol belépődíjként a turistáknak fejenként egy, autóbu­szon­ként 5 hriv­nyát kell fizetniük. A 12 km-ből körülbelül 8 km-t járművel is meg lehet tenni, aztán következhet egy kis hegymászás. Útközben festői hegyek, fenyvesek, sebes patakok, néhol vízesések látványa vár az idelátogatóra. A fokozatos emelkedéssel együtt jár a hőmérséklet csökkenése (100 m-enként 0,65 0C) és a növényzet övezetes változása. Eleinte sűrű fenyves-erdők között vezet az út, majd ez fokozatosan átmegy az alacsonyabb boróka- és gyalogfenyők zónájába, a csúcshoz közeledve pedig már csak áfonya-bokrocskák, végül pedig csak fű található. Felérve a csúcsra a túrázó elnyeri méltó jutalmát a természettől. Felejthetetlen látvány tárul a szemünk elé. Bárhová nézzünk, mindenütt a Kárpátok hol komor, hol a legnagyobb nyugalmat árasztó vonulatait, „vadregényes tájait” láthatjuk.

Sass Enikő