Orbán Ottó: Használati utasítás a Playboy összamerikai nyuszijához

Egyesbe tesszük,

         halkan fölzúg,

kettesbe tesszük,

         azt mondja, Isten áldd meg Amerikát és korlátlan lehetőségeit,

hármasba tesszük,

         azt mondja, hogyne lennének, hát a fotóművészet, mondjuk,

         vagy a színpad, ha esetleg, de most gyere, baby, gyere,

         gyere, gyere, mert megőrülök,

négyesbe tesszük,

         nem mond semmit, de annál többet csinál,

ötösbe tesszük,

         olyan dolgokat művel, hogy megáll az ész

         és a gyönyörtől elcsigázva fölsikolt a boldog fogyasztó:

EZ EGY NAGY ORSZÁG, TENGERTŐL TENGERIG,

DE NE TÖBB ILY GYÖNYÖRT, NYUSZIKÁM!

Van egy barátnőm, aki a minap az Összes Gyönyörére (ÖGy) megesküdött nekem, hogy ő tudja, a volt Szovjetunió hol hibázta el. Hát ott, hogy nem engedte meg a polgárainak, kóstoljanak bele az Orrba-Szájba Nyomuló Amerikai Szabadságba (OSzNyASz). Ha ezt megtette volna, talán még ma is fennállhatna a szocreálnak mondott kultúrája. Mert az, ami hozzánk a cukros vízzel kezdett el befolyni mint Szabad Kultúra (SzK), szerinte rosszabb, mint egy régi szakszervezeti gyűlés július közepén délután kettőkor. Mit szólok mindehhez?

Á, nem hiszem, válaszoltam. Mert ha én benyomok egy jó fél liter colát a cocából, és rághatok hozzá vagy másfél órán át a popkornjából, nekem ne mondja senki, mi a frankó. Közben meg csak pereg, pereg a Szabad Film (SzF), a szabad fuck you meg csak röpköd körülöttem – hát én a multiplexet nem adnám száz Homéroszért se. Ó, amikor bejön a szőke nő, és a revolvert két marokra fogva annyit mond, wwaú, miközben a fekete nyomozó ott lapul a kutyaól mögött, és akkor csak scháck, bevillan, ami a legvalódibb valóság: hogy ő egy kutya álmában a legújabb Sev­ro­let kulcsát tartja a kezében –: hát, aki ebben nem látja a mélységet, a Tengertől Tengerig (TT) érő szabadságot, azt sem érezheti, mi a szexkultúra mostanában, mit takar a Pici Nyuszifül. (PNy).

Csak azt nem értem, hogy erre a barátnőm miért válaszolta a következőt: „Hát akkor azt kívánom, hogy a Dopemannel beszélgess mindennap a költészetről. Mindenki azt mondja, ő a legjobb. És hamarost a nők úgyis kimennek a divatból, baby”...

Penckófer János