2001. június 1.
Pünkösd
Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy nagyon sok minden függ attól, hogyan készülünk egy eseményre. Készülődésünk mindig azt foglalja magába, ami szükséges a cél eléréséhez. Ha például horgászni akarok, természetes, hogy nem a kapáimat reszelgetem készülődés közben, hanem a horgászfelszerelésemet készítem elő. Miért volna ez másként, ha egy ünnepre készülünk, s annak lelki élményét akarjuk átélni?
Pünkösd ünnepére készülve – miközben üzenetét akartam újra fogalmazni magamban – Isten Szentlelke a következő igéket hozta elém:
„… Térjetek meg és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt, mindazoké, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.” Apostolok Cselekedetei 2, 38-39. Ekkor értettem meg, hogy nem csak a halászatra kell készülnöm!!!
Szeretném-e átélni ezt az ünnepet, hogy az egy rendkívüli PÜNKÖSD ünnep legyen? Vajon ma is átélhető egy rendkívüli élmény, Isten Lelkének a valóságos kiáradása az életemre? Vajon az én megfáradt, időnként egészen céltalanul bolyongó életem, amely e világ mámorával nem tud betelni, valóban megújulhat, és igazán boldoggá válhat? Repeshet-e a lelkem ebben a fásult világban, s örömforrássá válhat-e az életem mások számára is? Ez a lélek engem átjárva olyan békességet adhat, amely fölé tud emelkedni a körülményeknek. Olyan szeretetet ébreszthet a szívemben, amely nemcsak hogy a felebarátot akarja s tudja szeretni, hanem tárt karokkal akarja magához ölelni az ellenséget is.
Nos, kedves Barátaim, mindez, sőt, ennél sokkal több is valóság lehet a mi személyes életünkben. Mert a miénk is ez az ígéret, és a mi gyermekeinké, no meg mindazoké, akiket bárhol az Isten szava megszólít, felszólít e boldog élményre, hogy övék legyen, és a Szentlélek ajándékában részesüljenek. S ez nem más, mint igazán részesülni a Pünkösd élményében, tehát ezt az ünnepet a LÉLEK, nem pedig a TEST szerint kell töltenünk. Istenhez odafordulással, önmagunk odaadásával az Istennek. Ezt nevezi a Biblia a sokak számára ma már keserűen hangzó megtérésnek. Pedig nem valami szektás dolog ez: egyszerűen az Isten szeretetére az egyetlen helyes válasz. Isten azt mondja: úgy szeretlek, hogy egyszülött fiamat rendeltem áldozatul, csak hogy kiragadjalak a bűn halálos szorításából. Eléd adom hát az UTAT, JÉZUS KRISZTUST, ha az ő nevében jössz, más szóval az Ő nevében térsz meg hozzám, hozva bűneidet, megbocsátom azokat, hogy ÉLETED legyen.
De enélkül nincs megújulás, nincs szabadulás az életünket teljesen felőrlő taposómalomból. Nincs igazi szeretet, nincs igazi öröm, nincs igazi békesség, szelídség, jóság stb. Tehát nincs Isten Lelkének ajándéka. Nincs lelki élmény, s nincs igazi PÜNKÖSD sem. Ezt a néhány gondolatot azzal kezdtem, hogy ha valamiben részesülni akarunk, valamit át akarunk élni, arra bizony készülni kell, mégpedig nem is akárhogyan. Ezeket szem előtt tartva hadd ajánljam fel imádságomat, kedves Olvasó. Én úgy fogok készülni, hogy imádkozni fogok érted és magamért is, hogy minél többen legyünk, akik az Isten ígéretét, ajándékát elfogadjuk, s lesz igazi PÜNKÖSD ünnepünk.
Áldott készülődést, és áldott ünnepet!
Taracközi Gerzson
református lelkipásztor
Beregszász