„Feladatunk az ötvenhatos álmok megvalósítása”

Ünnepi megemlékezés az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 45. évfordulója alkalmából

„Lassan egy évtizede, hogy szabadon ünnepelhetjük a vi­lág­történelem egyik legszebb, legvértelenebb szabadságharcát a lyukas zászló alatt. Mert lyukas az 56-os magyar­ zászló, de egyvalami nincs rajta: folt” – mondotta köszöntő­jében Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, aki a beregszászi járási kultúrház zsú­folásig megtelt nagytermében házigazdaként megnyitotta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 45. év­fordulóját méltató központi ünnepséget. A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség szervezésében megrendezett eseményen jelen volt Demeter Ervin, a Magyar Köztársaság titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere, Kontra Ferenc, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete, Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja, Somogyi László, a Magyar Köztársaság ungvári konzulja, Tóth Ist­ván, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő, Mikola Tovt, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás nemzetiségi és migrációs főosztályának helyettes vezetője, Revák István, a beregszászi járási tanács elnöke, Orosz Il­­dikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Az ünnepségen iskolások virággal köszöntötték az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kárpátaljai résztvevőit, a Magyar Köz­társaság ’56-os Emlékérmének kitüntetettjeit: Milován Sán­dort Nagyszőlősről, Molnár Lászlót és Pasztellák Istvánt Gálocsról és Perduk Tibort Téglásról.

Legfiatalabb nemzeti ünnepünk alkalmából Demeter Er­vin tárca nélküli miniszter tolmácsolta az egybegyűlteknek a Magyar Köztársaság kormányának üdvözletét: „Ma már tud­juk, hogy 1956 őszén az akkori áldozatok nem vol­tak hiábavalóak, mert a szabadság virágát a csizmák nem tud­ták eltaposni. A forradalom szelleme a bolsevik diktatú­ra idején is élt a szívekben, lelkierőt, tartós hitet adva a jobb sorsban reménykedő embereknek” – mondotta többek között.

„1956. öröksége erkölcsi, politikai és átfogó nemze­ti örök­ség, olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a magyar nem­­­zet­nek, amely be kell, hogy vonuljon nemzeti mitológiánkba. Oda, ahonnan – mint egy ősforrásból – mindig, még a legnehezebb időkben is meríteni tudunk” – hangoztatta Demeter Ervin, aki kiemelte: a magyarság meg­mu­tatta a világnak, hogy nagy dolgokban nincs kis nép.

1956 októbere után már nem lehetett úgy folytatni a szovjet típusú elnyomást, mint a magyar forradalom előtt, amely világtörténelmi fordulatot hozott a szovjetrendszer megítélésében – állapította meg Demeter Ervin, a Magyar Köztársaság Kormányának tárca nélküli minisztere, aki szerint 1956 ünneplése egyaránt fontos az anyaországi és a határon túli magyarok számára. „Az, hogy itt, Beregszászban dicsőséges forradalmunk és szabadságharcunk évfordulóját ünnepelhetjük, jól kifejezi a nemzet kulturális egységét, és azt, hogy a politikai határoktól függetlenül tudunk erőt meríteni közös történelmünkből és múltunkból” – mondotta Demeter Ervin. „Ötvenhat álmainak megvalósítása vár ránk, a harmadik év­ezred magyarjaira. ... Rajtunk a sor, hogy lelkünkben 1956 hőseinek személyes példájával, a magunk erejéből és tehetségéből, emberségünkből olyan országot teremtsünk, amelyben hinni, dolgozni, élni érdemes. S ha így lesz – márpedig így kell, hogy legyen, mert nagy az elszántság –, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy a küzdelmes évszáza­dok után a XXI. század nemcsak a remény, hanem a beteljesült álmok százada lesz a számunkra. Feladatunk az ötvenhatos álmok megvalósítása.”

Az 1956-os események kárpátaljai résztvevőinek nevében Mi­lo­ván Sándor, a KMKSZ alelnöke mondott köszönetet az egy­­be­gyűl­tek­­­nek, amiért fon­tosnak tartották a sze­mélyes meg­jele­nést az ün­­nep­ségen. A forradalmi láz határoktól függetlenül ha­talmába ke­rítette az egész magyar nemzetet. Ezt legjobban azok tudták megítélni, mondta a KMKSZ alelnöke, akik Magyarország határain túl, más népek között élve láthatták, hogy egyedül a magyarok kérték ezekben a napokban imáikban az Istent, hogy „bárcsak győzne a forradalom”. Megfogalmazva 1956 mának szóló üzenetét, Milován Sándor kifejtette: vol­tak birodalmak a történelem során, amelyek megnyerték a háborúkat, de elbukták a békét, amiként ötven évvel ezelőtt a Szovjetunió, s nehezen boldogul a győztes háború eredményeivel némelyik közép-európai szövetségese is. Napjainkban láthatjuk, hogy milyen nehézségekkel küzd az USA. „Arra kérem az Istent, hogy – mint történelme során annyiszor – nemzetünk megnyerje, újra megnyerje a békét” – mondotta végezetül Milován Sándor.

A megemlékezés a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeinek ünnepi műsorával ért véget.