„Hisszük, az Úrnak terve van Eszterrel”

Az orvosok nem hitték, hogy életben marad a kislány

Ez év februárjában harmadik gyermekük születésére készült a csongori Baksa házaspár. Kislányuk azonban nyitott gerinccel látta meg a napvilágot, ezért már születése pillanatában lemondtak róla az orvosok.

– Semmi esély a felgyógyu­­lásra, mondták az orvosok, és a szoptatásról is lebeszéltek – emlékszik vissza az édesanya, Ilona. – Mikor láttam, hogy Eszter napok múltán sem „alszik el”, és állapota nem rom­lik, mégiscsak elkezdtem szop­tatni, és örömmel tapasztaltam, hogy van ben­ne életerő. Férjemmel ekkor határoztuk el, hogy nem adjuk fel, és ha kell, mindenünket eladjuk, de nem hagyjuk őt meghalni. Így jutottunk el Debrecenbe, ahol az orvosok elmagyarázták, milyen műtétek járulhatnak hozzá a felépüléshez, de a kezelést nem vállalták. Sosem feledem el azt a hazautat... Akkor úgy éreztük, nincs tovább.

Mikor Eszter a harmadik hónapot is megérte, már Budapestre vitték szülei, ahol rövid időn belül két súlyos műtéten esett át.

– Első lépésben a gerincét zárták le, ami akkor már életmentő beavatkozást jelentett, mivel rohamosan gyengült – mondja Csaba, a kis Eszter édesapja. – Ezt követte az agyvíznyomást szabályozó sönt és a fölösleges folyadék gyomorba való elvezetését szolgáló cső beültetése. A jövőt illetően ott sem igen biztattak, de hála az Úrnak, lányunk ma nincs életveszélyben, és állapotához mérten fejlődése is jónak mondható.

– Azt még nem tudni, hogy Eszter fog-e majd járni, de a rendszeres gyógytorna már most is sokat segít mozgásán – örül Ilona. – Nagyon nehéz volt megélni a mögöttünk lévő hónapokat, de hitünk és jóakaróink átlendítettek a holtponton. Lányunk keresztelőjén ez a zsoltárvers hangzott el: „Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél”, ami ma is erőt ad a terhek elhordozásához. Nagyon sokan – köztük orvosok is – nem értik, nem akarják tolerálni küzdelmünket, de mi hisszük, az Úrnak terve van Eszterrel, és nagyon szeretjük.

-farkas-