„Hiába fűtök, mégis farkasordító hideg van”

Sokan embertelen körülmények között vészelik át a telet

2002. január 18., 01:00 , 53. szám
Újvári Mária dédunokáival

A 2001 tavaszán Kárpátalját sújtó árvizek hatása még most is érződik a tájon. Számtalan ember vált hajléktalanná, vesztette el egyik napról a másikra mindenét. Az építőanyagok késedelmes kiutalása és a kártérítés részletekben történő kifizetése, illetve a korán beálló hideg sok család számára nem tette lehetővé, hogy új otthonukban töltsék a telet. Ők vagy megmaradtak nyári konyháikban, vagy pedig a községek által kijelölt szükségszállásokon teleltek, sokszor embertelen körülmények között.

Feketeardóban az A kategóriás árvízkárosultak (akiknek a házát romba döntötte a víz) mintegy 50 %-a került abba a helyzetbe, hogy bár házuk már tető alatt van, de még nem tudtak beköltözni – tájékoztatta lapunkat Okszana Harinecka, a községi tanács titkára.

Egyikük, a 72 éves Seres Róza néni negyedmagával él egyetlen szobában, három ágyon. Se asztaluk, se elég székük, s ha olvad a hó, több helyütt beázik a mennyezet. Szobájukban nincs nagy meleg, de azért nem fagynak meg, mert kályhájukba mindig akad tüzelő.

A szomszédban özvegy Paládi Erzsébet lakik, az árvíz után épen maradt egyetlen szobában talált menedéket. Fia és családja most költözött át az új ház egyik lakhatóvá tett szobájába, de mosni mégis visszajárnak, mert vizük még nincs. Erzsébet a gáztűzhellyel fűti szobáját, mégis azt mondja, olyan hideg van, hogy éjszaka több takaróra, pokrócra van szükség.

A szintén feketeardói Petrás család öreg egyszobás épületben húzta meg magát, amelynek a mennyezete beázik, padlója egyáltalán nincs, a falról pedig hull a vakolat. Ottjártunkkor Mihály éppen fát aprított.

– Hiába fűtök, mégis farkasordító hideg van – mondja.

Csepében sem jobb a helyzet. Igaz, itt az A kategóriásoknak csak 20-25 %-a kényszerült átmeneti lakásokba. Rebrik Volodimir, Csepe tanácselnökének elmondása szerint ezek főként a szegényebb, sokgyermekes családok.

Lazarenkó Miklósék szükséglakásban élnek, amelynek két szobája mintegy 60 m2. A meleget számukra egy fafűtésű kályha szolgáltatja. Nappal a házban alig +1 oC van, míg éjszaka olykor –7, –8 oC-ig süllyed a hőmérséklet. Hogy ne fázzanak, több takaró és dunna alatt vészelik át az éjszakát.

Újvári Mária unokájának családjával él a volt kolhoz egyik épületében. A nagymama és hat dédunokája az egyik szobában lakik, míg az unokája, férje és legnagyobbik fiuk az istállóban alszanak, ahol a férj az éjjeliőr. Fürdeni szintén az istállónál fürdenek, mert csak ott van melegvíz. Fűtésük csupán egy hete van, addig villanyrezsót használtak. Legnagyobb problémájuk, hogy nincs elég takarójuk, ruhájuk, ágyuk.

kz