Családi örökség lett a sír gondozása
Homok irányából hozták
Ketergény sírkertjében van egy fejfa, amelyre mindössze ennyi van írva: Itt nyugszik egy magyar katona. Hosszú évek óta a Bodnár család viseli gondját a sírnak, de a falusiak is gyakran tesznek virágot az idegen katona hantjára. Mint Bodnár Ilona meséli, a fejfát édesapja, Úr Miklós kovácsolta.
– A katonáról csak annyit tudtunk, hogy Székesfehérvárról származik. Mikor édesapám hazatért a lágerből, rácsodálkozott a jeltelen sírhantra. Akkoriban mindenki félt, nem mertek fejfát állítani. Édesapám kovács volt, nem is félt, így aztán családi örökség lett a sír gondozása.
A magyar katona 1944 októberében került a temető kertjébe. Mint az egyik szemtanú elmondta, a szomszéd falu, Homok irányából hozták egy muszka szekéren. Két orosz katona kísérte a székesfehérvári foglyot, a temetőhídon megálltak, leszállították a katonát, majd leütötték. Miután a magyar elterült, lehúzták a bakancsát és elmentek. Mire a szemtanúk odaértek, a fogolyban már nem volt élet.
– Slinszky Lajos volt akkoriban a bíró, elmentünk hozzá tanácsot kérni. Ő azt mondta, ne tegyük be csak úgy a földbe. Elhoztuk a szekérről az oldaldeszkát, koporsót csináltunk belőle és beletettük. Sírt nem áshattunk, mert Tarnócról a németek minden mozgó tárgyra lőttek. A temető körüli futóárokba tettük, majd ráhúztuk a földet. A nyakában lógott egy lánc, rajta a neve: Demeter Zoltán. De hogy hány éves volt, azt nem tudtuk megállapítani. 29-32 évesnek látszott.
Bodnárék már régóta tanakodnak, hogyan is lehetne a katona családjára rátalálni, de eddig nem sikerült előrelépni az ügyben.
– Többen ígértek segítséget, de még most sem tudtunk a család nyomára akadni – mondja Bodnár Ilona. – Nem akarjuk, hogy elvigyék innen, de valakinek biztosan hiányzik. És sajnos nem ő az egyetlen, akiről nem tudunk semmi bizonyosat, a közeli erdőkben számtalan jeltelen sír van, pedig rokonaik nyilván szeretnék tudni, hol gyújtsanak gyertyát.
A sír gondozása folyamatosan adódik nemzedékről nemzedékre. Legutóbb a dédunoka, Adrián is részt vett a fejfa felújításában, s ki tudja, hol a sor vége…
– jázmin –