A szaunázásról
A szaunafürdőzés 2 ezer éves múltra tekint vissza. Különösen közkedvelt Finnországban, ezért is nevezik finn fürdőnek. De divatja világszerte terjed.
A faburkolatú és padlózatú finn fürdő elektromosan vagy fafűtéssel hevített kövekkel száraz levegőt és magas hőmérsékletet biztosít több mint 70–800C-on, és aránylag alacsony páratartalmat (10-25 %) jelent.
A szaunában a magas hőmérséklet hatására a szervezetben kitágulnak az apró erek, főként a bőrben, fokozódik bennük a vérellátás, megkétszereződik a véráramlás. Ezenkívül csökken a vérnyomás, fokozódik a szívverés. Az energiafogyasztás egy 10 perces szaunázás alatt nem több, mint egy félórás séta alatt.
A szaunázást követő hideg vizes fürdőzés, tusolás hatására a bőr erei összehúzódnak, lassul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, edzi a szív- és érrendszert.
A szaunázás alatt a légzés felgyorsul és mélyebb lesz, javul a gázcsere a tüdőben.
A szaunában a bőr hőmérséklete gyorsan emelkedik 400C körülire, az erős izzadás által a szervezet kb. 0,5-1 l folyadékot veszít. Az izzadsággal távoznak a salakok a szervezetből.
A szauna enyhíti az idegrendszer feszültségeit, a rendszeres fürdőzés hatására csökkenti a vérnyomást, mérsékli a légúti megbetegedések számát, hatására javul az enyhe lefolyású krónikus hörghurut és asztma. A magas hőfok hatására csökkenti a fájdalmat a reumás betegeknél, növeli az ízületek mozgékonyságát.
Nem szabad szaunázni lázasan, ragályos betegségekben, szem-, fül-, szív-, érrendszeri betegségekben (magas vérnyomás, szívelégtelenség, koszorúér-betegség) és tuberkulózisban szenvedő betegeknek.
A hosszan tartó szaunázás szövődményeket okozhat a szív- és érrendszerben.
Szaunázás alatt tilos az alkoholfogyasztás, mert az alkohol hatására nagyon lecsökkenhet a vérnyomás, és szívritmuszavarok alakulhatnak ki.
Skultéty Zita
