„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?”

Bethlen-szobrot avattak Nagyváradon

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek állítottak szobrot múlt vasárnap Nagyváradon. A szobor terve 1941-ben készült a magyar kultúrkor­mányzat megbízásából, a történelem viharai azonban mostanáig az alkotó, Kós Károly szobrászművész műhelyének homályába száműzték, és csak most, 62 év után került felavatásra.

Az esemény délelőtt ünnepi istentiszteletekkel vette kezdetét Nagyvárad református templomaiban, valamint a nagyvárad-rogériuszi templomban, ahol kárpát-medencei magyar püspökök hirdettek igét.

A Petőfi téri szoboravatási ünnepségen a magyarországi és határon túli területekről érkező református egyházi méltóságok mellett jelen voltak a nagyváradi római és görög katolikus püspökök, valamint számos magas rangú anyaországi politikus, közéleti személyiség és több nemzetközi segélyszervezet képviselője. Az eseményen részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Kós András, a szobor kilencvenedik életévében járó alkotója.

Bethlen Gábor alkotó államférfi, történelemformáló személyiség volt, aki Erdélyt olyanra formálta, hogy több száz év után sem tudták tönkretenni a pusztító hatalmak – fogalmazott nyitóbeszédében Tőkés László, a Király­há­gómelléki Református Egyházkerület püspöke.

– Az elmúlt száz évben rengeteg szobrunk és emlékművünk semmisült meg, hol spontán indulatoknak, hol tudatos, állampolitikai rangra emelt rombolásnak esve áldozatul. Most örömmel mondhatjuk, hogy Lorántffy Zsuzsanna nagyváradi és Bocskai István nagyszalontai emlékműve után, egyházkerületünk közösségében immár a harmadik szobrot avatjuk, Istennek adva hálát, hogy szellemi örökségünket ilyen módon is sikerült gyarapítani – mondta a püspök.

„Mi voltunk Isten által a győztes felek” – idézte Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szavait avatóbeszédében Orbán Viktor egykori magyar miniszterelnök. A fejedelemre emlékezve a szónok rámutatott: az első református államférfi életművével iskolát teremtett, mércét állított azok elé, akik munkájukat és életüket mélyebb és magasabb összefüggésekben kívánják látni, mint a napi birkózások, a pillanatnyi erőviszonyok, az éppen elérhető kisebb vagy nagyobb haszon.

– Ma, amikor a keresztény hit és értékek szerepéről beszélünk a köz- és az államéletben, még mindig sokan vannak, akik megmosolyognak bennünket – mondotta. – Ám sokan vannak azok is, akik nem adták fel, mert megtapasztalták, hogy az egyházak szolgálata milyen sok gyümölcsöt terem Magyarország és a magyarok számára. Mert mi lett volna az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyarságból az egyház anyanyelvet, ősi hitet megtartó és reményt adó szolgálata nélkül?

A szobrot Tőkés László és Kovács Zoltán főgondnok leplezték le, az ünnepi műsort követően az egyházak elöljárói kértek áldást a jelenlévőkre.

-pzs-