Elhunyt II. János Pál Pápa

Gyászol a katolikus világ

Április 2-án 21 óra 37 perckor elhunyt II. János Pál pápa. A Szentatyát hosszú betegség után, 85 éves korában szólította magához a Mindenható. Halálhírét szombaton késő este jelentették be Rómában. A Szent Péter téren ekkor már csaknem félszázezer ember virrasztott és imádkozott a pápáért. Az elhunyt pápa bebalzsamozott holttestét a Szent Péter-bazilikában ravatalozták fel. A katolikus egyházfőtől való végső búcsúra becslések szerint kétmillió embert várnak Rómába. Pénteken délelőtt tíz órakor (közép-éurópai idő) lesz II. János Pál pápa vatikáni gyászszertartása a Szent Péter téren. Ezt követően az elhunytat a bazilikába viszik és az altemplomban helyezik végső nyugalomra.

"II. János Pál nagy pápa volt, aki hosszú időre meghatározza az egyház életét és talán bizonyos szempontból a világét is" – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, miután a Vatikánban megerősítették a katolikus egyházfő halálhírét.

"A katolikus egyházfő sok utazásával, a tömegtájékoztatásban való jelenlétével és rendíthetetlen nyitottságával megújította a pápaság arculatát. A pápa nem tudott ellenséges lenni senkivel szemben, és ezt mindenképp meg kell tanulnunk tőle" – mondta Erdő Péter bíboros.

A pápa halálának bejelentése után másnap reggel szentmisét celebráltak a római Szent Péter székesegyházban II. János Pál lelki üdvéért. A pápától három napon át vehettek búcsút a hívek, a bíborosok kilenc napig gyászolnak.

A lengyel származású II. János Pál több mint 450 év után az első nem olasz pápa volt. Karol Józef Wojtyla néven a Krakkóhoz közeli Wadowice városban született 1920. május 18-án, iskoláit szülővárosában végezte. 1938-ban apjával Krakkóba költözött, ahol a Jagelló Egyetem bölcsész szakos hallgatója lett. Teológiai tanulmányait titokban kezdte a krakkói érsekség földalatti szemináriumában. 1946-ban szentelték pappá, 1958-tól krakkói segédpüspök, 1964-től krakkói érsek lett. 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki. I. János Pál halála után, 1978. október 16-án Szent Péter apostol 263. utódjává választották.

II. János Pál politikai és egyháztörténeti jelentősége vitathatatlan. A II. vatikáni zsinat eszmerendszerét követő, modern pápa volt, aki egyházán belül ugyanakkor konzervatívan hierarchikus rendet követelt.

II. János Pál pápa 2001. június 23. és 27. között ellátogatott Ukrajnába, amikor is egyebek mellett latin szertartású ukrán–latin nyelvű szentmisén vett részt Kijevben, Keresztelő Szent János születése ünnepén, továbbá ukrán nyelvű szentmisén Lvivben, majd igeliturgia keretében fiatalok tízezreivel találkozott. A pápa csaknem másfélszáz lelkipásztori útja közül kettő vezetett Magyarországra. Őszentsége első látogatása (1991. augusztus 16-20.) történelmi jelentőségű volt Magyarország és a Szentszék megújult kapcsolatában. Másodszor a Pannonhalmi Apátság alapításának millenniuma alkalmából (1996. szeptember 6-7.) tett a pápa apostoli látogatást Magyarországon.

A Szentatya 469 embert avatott szentté és 1340-et boldoggá, 201 bíborost nevezett ki. Ő volt a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája.

A 20. század világtörténelmi jelentőségű, meghatározó, karizmatikus személyiségének nevezte II. János Pál pápát Mádl Ferenc köztársasági elnök abban a levélben, amelyben részvétét fejezte ki a pápa halála miatt a Szent Római Egyház kamarásának. "II. János Pál pápa sorsfordító korban vezette a Katolikus Egyházat és fáradozott egy emberibb világért. Megtapasztalta a második világháború borzalmait, a kommunista diktatúra elnyomását. Kelet-Európából kerülve Szent-Péter trónjára, állhatatos kiállása az emberi jogokért, a vallásszabadságért történelmivé emelte szerepét a kommunista diktatúrák bukásában is. Tanítása és tanúságtétele minden jó szándékú embernek, kereszténynek és nem kereszténynek, hívőnek és nem hívőnek egyaránt szólt. II. János Pál pápa egész életében vallotta, hogy az ellentétek feloldásának leghatásosabb eszköze a párbeszéd és az együttműködés. Az egész emberiség javára végzett fáradhatatlan szolgálatával II. János Pál pápa az isteni Gondviselés méltó eszközévé vált" – írta levelében Mádl Ferenc.

MTI–P. Zs.