Menedzselni kell a kultúrát

Beszélgetés az ungvári járási kulturális osztály vezetőjével

Ez év májusától tölti be az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal kulturális és turisztikai osztályának vezetői tisztségét a magyar nemzetiségű, közművelődési végzettségű Vajda Erika. Az alábbiakban a járás kulturális intézményeinek jelenéről, mindennapi gondjairól, sikereiről beszélgetünk az osztályvezetővel.

- Az Ungvári járás több mint félszáz településén 4 művészeti iskolát, 45 kultúrházat és 48 könyvtárat tart fenn a járási kulturális osztály. Néhány kistelepülésen se klub, se könyvtár nem működik. Dolgozóink bére biztosított, nincs fizetéshátralék, a költségvetésből kapott pénz teljes mértékben fedezi az ez évi bérköltségeket. A béreken kívül azonban semmi egyébre nincs pénzkeret, gondolok itt útiköltségre, eszközfejlesztésre, épület-karbantartásra, fűtőanyagra stb. Helyenként igen rosszak a munkakörülmények, így már az is eredmény, hogy egyáltalán létezik a kulturális intézményhálózat - mondja Vajda Erika.

- Mindezek dacára vannak jól működő együttesek, amelyek jó hírét viszik a vidék művészeti hagyományainak...

- Ez elsősorban annak a 15-20 lelkiismeretes kultúrmunkásnak köszönhető, akik a méltatlan munkakörülményekre ellené életben tartották a helyi együtteseket, foglalkoztak a kultúrakedvelő fiatalokkal. Ugyanakkor vannak kultúrházak, ahol legfeljebb törött székek, poros függönyök, piszkos színpad fogadja az oda betérőket, pedig valamennyi klubot egyformán érinti a pénztelenség, a kultúra iránti közöny. A pozitív változáshoz az emberek gondolkodásának kell változnia, hogy sajátjuknak érezzék a falu egyetlen klubját, könyvtárát. Nagygejőcön például a könyvtár a helyi református egyházközség egykor államosított parókiaépületében működik, és a tulajdonjogok visszaszerzése után nem teszik utcára a könyveket, hanem felújítják az épületet és vállalják a könyvtár bővítését.

- Jó néhány falusi kultúrház egyetlen "rendezvénye" a fiatalok hétvégi diszkója, ahol ráadásul a kultúrház vezetője a jegyszedő...

- A napokban levélben tájékoztattam a problémáról a járási közigazgatás vezetőit. Segítségükkel szeretném elérni, hogy a diszkósok kizárólag egyéni vállalkozókként működhessenek, saját jegyszedővel, biztonsági őrrel stb. A kultúrházvezetőknek előírtam, hogy ezentúl csak bérleti díj ellenében fogadhatnak diszkóst a kultúrházba, maguk pedig nem szedhetnek pénzt a fiataloktól.

- Lehet-e manapság pénzt keresni fellépésekkel, kultúrműsorokkal?

- Volt már rá példa, bár nem túl gyakori. A nyáron részt vettünk a Tarpai IV. Kuruc Fesztiválon (Magyarország), ahol némi pénzmaggal honorálták kiváló szólistáink, együtteseink nagy sikerű fellépését. Menedzselni kell a kultúrát. Meg kell találni azokat, akik hajlandók fizetni egy-egy reprezentatív műsorért. 15 műkedvelő együttese van a járásnak - az ukrán csoportok mellett két magyar, két szlovák -, így ha lehetőséget kapunk rá, van kit színpadra állítani. Legközelebbi előjegyzéseink: az ungvári kompresszorállomás rendezvényén adunk fizetett koncertet, a kisszelmenci határállomás átadási ünnepségén hatórás kultúrműsort viszünk színpadra, s november első napjaiban az ungvári reptér fennállása 60. évfordulójára rendezett ünnepségre is meghívást kaptunk.

- Jövő tavasszal ismét kampány, választás lesz Ukrajnában...

- Nem tartom helyesnek azt a gyakorlatot, amikor a kultúrmunkásokat egyfajta ingyenmunkaerőként használják a választások idején, legyen szó választójegyzék összeállításról vagy röplapterjesztésről. Ezért is üdvözöltük a döntést, miszerint január elsejétől a könyvtárosok mellett immár a kultúrmunkások is a kulturális osztály alkalmazottai lesznek, nem pedig a helyi tanácsoké. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben a kultúrházak kizárólag terembér ellenében lehessenek színterei a politikai és egyéb gyűléseknek.

P. Zs.