Túl a holtponton
A soron kívüli választások történetének is megvan a maga dinamikája. A legfontosabb a csúcspont, amikor eldőlt, hogy lesz. Odáig olyan az ügy, mint egy lejtőn felfelé tolt talicska - könnyű megakasztani és utána vissza is gurulhat. Ha viszont a lejtő másik oldalára kerül, a kerekes járművet már nem lehet megállítani. Azon lehet vitatkozni, hová tegyük a fordulópontot, Juscsenko és Janukovics első vagy negyedik megállapodásához, de aligha lehet kétséges, hogy most már nem lehet megakadályozni a választásokat.
Próbálkozások voltak és lesznek is. Moroz alighanem abban bízott, hogy az elnöki tábor nem tudja majd produkálni a képviselői mandátumokról lemondó nyilatkozatokat. Nem jött be, a 151-es minimumot még túl is teljesítették.
A házelnök játszhatott arra is, hogy úgy módosítják a választásokról szóló törvényt, hogy azt az elnök megvétózza, és akkor folytatódhat a huzavona. Bevezették például az 50%-os érvényességi küszöböt, vagyis ha a szavazópolgárok felénél kevesebb megy el szavazni, akkor a voksolás érvénytelen. Juscsenko azonban ezzel és az ehhez hasonló módosításokkal együtt is aláírta a parlament által megszavazott döntéseket. Azok között szerepel a költségvetés módosítása, valamint az új összetételű központi választási bizottság megszavazása. A bizottsági tagok kétharmada a régi, Davidovics azonban meg kellett, hogy váljon a hivatalától. Úgy tűnik, mindkét tábornak az idegeire ment.
A pár napos csúszással teljesített törvényhozási terv legnagyobb hiánya az imperatív mandátumról szóló jogszabály elfogadása. A parlamenti képviselők röghöz (frakcióhoz) kötöttsége így marad helyhatósági szinten.
Bizonytalan magának a parlamentnek a jogállása is. Nincs meg a kétharmad, tehát a ráda nem számít legitimnek. A választások előre megállapodott időpontja szeptember 30. Viszont a soron következő választást a parlament feloszlatása után 60 nappal kell megtartani.
A lefelé vivő lejtőn is vannak tehát jócskán göröngyök. Lehet, hogy a kocsi felborulva vagy darabokban érkezik meg a következő nyugvóponthoz, az előrehozott választásokhoz.
Nincs tisztázva a főügyészség és a belügyi csapatok ügye. Vagyis tiszta: a belügyi csapatok parancsnoka a belügyminiszter alá tartozik, de az elnöknek engedelmeskedik. A tábornok ki is tálalta, miért: mert nem tetszett Cusko azon parancsa, amivel másfél ezer katonát, haditechnikát, mesterlövészeket rendelt a városközpontba.
A hadügyminiszter továbbvitte a fékevesztett belügyminiszterről szóló elbeszélést azzal, hogy elmesélte, Cusko pár napja egy hadosztály felszereléséhez elegendő lőfegyvert és lőszert igényelt tőle.
Cuskót közben kórházba fektették - először csak úgy. Utána közölték, hogy infarktust kapott, majd azt a hírt is felröppentették, hogy megmérgezték. Erről majd a német orvosok fogják kimondani a végső szót, akikhez átküldték mentőrepülőgéppel. Így megtudtuk, hogy országunkban mentőrepülőgép is van.
Sz. K. M.
