Ha szuvas a fog...
"Az utóbbi időben hidegre, melegre, édesre és sósra érzékeny a fogam. Mi lehet a bajom?" - telefonált be szerkesztőségünkbe egy sárosoroszi olvasónk. Kérdését dr. Peleskei Edithez, a Tiszaújlaki Orvosi Rendelő fogorvosához továbbítottuk.
- Könnyen elképzelhető, hogy fogszuvasodásról van szó - fejti ki a doktornő. - Ez a betegség borzasztóan elterjedt, s míg korábban inkább az idősek szenvedtek benne, most már kisgyermekeknél is jelentkezik. Az a baj, hogy a szülők mindent pépesre főznek, s így a gyermek nem eszik elég kemény ételt, pedig az utóbbiak rágás közben letisztítják a fogakról a lerakódásokat, míg a pépes ételek beleragadnak a fogközökbe, s hozzájárulnak a fogszuvasodáshoz. Megjegyezném különben, hogy a kemény ételek fogyasztásának az elhanyagolása a rágóizmok sorvadásához, illetve különböző fogínybetegségekhez is vezethet... Ami pedig a fogszuvasodás további okait illeti, közéjük tartozik még a szájhigiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása, illetve a sok édesség fogyasztása. És itt szólnék még valamiről... Az iskoláskorú gyermekeket az oktatási intézményekből ugyan jelenleg is elhozzák a fogorvoshoz a kötelező vizsgálatra, de ha a gyerek nem kéri, hogy kezeljem, akkor nekem nincs hozzá jogom. Régen magától értetődő volt, hogy betömjem a felfedezett lyukat, s így már kezdeti stádiumában kezelni tudtam a fogszuvasodást.
- Melyek a figyelmeztető tünetek?
- Az első jel a fogzománc megsérülése, a lyuk megjelenése. Amennyiben ez a rágófelületen jelenik meg, a beteg maga is felfedezheti, ha végighúzza a nyelvét a fogain, ám a fogközökben kialakuló sérüléseket ilyen módon nem lehet észrevenni. A lyuk feltűnését követően, a betegség akut formájában akár két hét, a kór krónikus változatában viszont csak két- három hónap múlva, a fog érzékennyé válik a hidegre, a melegre, a sós, illetve az édes ízre. Az érzékenység azután akár el is múlhat, ám a fogszuvasodás közben ideggyulladáshoz vezet, amire jellemző az éjszakai éles fájdalom, illetve a hidegre és a melegre való érzékenység újbóli megjelenése (az édes ízre ellenben ilyenkor már nem reagál a fog). Az viszont, hogy a lyuk megjelenését követően mennyi idő telik el az ideggyulladás kialakulásáig, nagyon erősen függ az egyéntől. Akinek ugyanis erős az immunrendszere, annál akár évekig is fájdalom- és tünetmentesen fejlődik a betegség, ám előbb-utóbb mindenképpen megjelennek az ideggyulladás tünetei.
Ekkor már nincs mit tenni, okvetlenül fogorvoshoz kell fordulni (bár még jobb, ha már a lyuk megjelenésekor felkeressük a rendelőt), mert a fájdalom nem múlik el magától. Ha inkább tűrünk, csak rosszabbodhat a dolog, mert az ideggyulladás átmegy gyökérgyulladásba, melynek tünete a tompa fájdalom, a nyomás és a feszítő érzés megjelenése az állkapocsban, az áll, majd - ha tovább várunk a kezelés megkezdésével - az arc feldagadása. Ekkor pedig már semmiképp sem szabad tovább hanyagolni a dolgot, mert különben gennyes gyulladás léphet fel, mely tragikus következményekkel is járhat, a szepszis révén halált is okozhat.
- Mit kell tudnunk a betegség kezeléséről?
- A kór kezdeti stádiumában akár egyszeri kezelés is elegendő a fogszuvasodás megállításához, komplikáltabb esetben azonban akár háromszor-négyszer is vissza kell térni a fogorvoshoz, hogy kikezeljük a betegséget. Mindenesetre felhívnám rá a figyelmet, hogy ne féljünk orvoshoz fordulni. A modern gépek, fájdalomcsillapítók és tömőanyagok mellett nem kell húzódozni a kezeléstől. Minimálisra redukálhatjuk a gyógyítás közbeni fájdalmat, és az esetek túlnyomó részében elkerülhetjük a foghúzást, melyhez csak a legvégső esetben fordulunk, amikor már csakugyan semmi esély sincs a fog kikezelésére.
- Végezetül érdekelne, miként előzhetjük meg a kórt.
- Naponta kétszer mossunk fogat, használjunk szájfertőtlenítőket, szájöblítőket. Évente kétszer, de legalább egyszer a felnőttek is jelentkezzenek vizsgálatra, melynek során megállapíthatjuk, nincs-e lyuk a fogak rágófelületén, illetve a fogközökben. Együnk minél kevesebb édességet, és részesítsük előnyben a keményebb ételeket.
elem