Műemlékvédelmi konferencia Kárpátalján

Megújuló örökség

A határon túli magyar épített örökség kutatása és megóvása címmel szervezett Kárpátalján négynapos, több helyszínen zajló konferenciasorozatot a vidékünk legrégibb és legértékesebb épületeinek, templomainak gondját felvállaló budapesti Teleki László Alapítvány.

Az alapítvány eddig Kárpátalján kb. húsz helyen végzett felújításokat, többek között Huszton, Visken, Benében, Csetfalván, Mezőváriban, felújították a hetyeni haranglábat, segítséget nyújtottak a beregszentmiklósi Telekdi-Rákóczi-kastély restaurálásához is. De még legalább húsz további értékes és felújításra szoruló műemléket tártak fel idáig.

A Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, Diószegi László tudósítónknak elmondta: "Már tizenegyedik alkalommal szerveztük meg idén a Megújuló Örökség konferenciát. 1999-től 2006-ig alapítványunk bonyolított egy programot, amely a határon túli magyar vonatkozású műemlékek feltárására és felújítására vállalkozott. A konferenciákon pedig a feladatok szakmai megbeszélése, a problémák megvitatása történt meg. Rájöttünk arra, hogy sokkal jobb, ha a konferenciát nem Budapesten egy teremben tartjuk meg, hanem kimegyünk a helyszínekre. Öt évvel ezelőtt egyszer voltunk már Kárpátalján, és idén ismét ide jöttünk.

Kárpátalja különösen gazdag műemlékekben. Az értékes, régi épületek többsége kis, falusi templom, melyek nagyobb része ma a református egyházé. Ezek értékét növeli, hogy a reformáció idején lefestették, illetve vakolattal fedték el az egykori faliképeket, amelyek sok esetben sértetlenül konzerválódtak a mész- és vakolatréteg alatt. Egészen kitűnő és épen maradt középkori freskókat találtak és tártak fel itt a szakemberek, például Huszton, Palágykomorócon, de azt is tudjuk, hogy a viski református templom északi falán nagyon szép festmények vannak. Konferenciánknak elsőszámú célja, hogy felmérjük, hol lenne a legsürgősebb a munka. Reméljük, a mostani magyar kormányzat újra beindítja ezt a programot, amit a korábbi 2006-ban szüntetett meg. A másik nem titkolt célunk, hogy Kárpátaljára irányítsuk a figyelmet, ezáltal is élénkítve az ide irányuló turizmust."

A konferencián részt vevő több mint száz magyarországi szakember - építészek, restaurátorok, művészettörténészek - és érdeklődő az értékes szakmai előadások mellett megtekinthette Beregszász és Munkács történelmi belvárosát, továbbá az akli, szőlősgyulai, viski, técsői, huszti és palágykomoróci református templomokat, a középapsai görög katolikus fatemplomot, a gerényi rotundát, a dolhai és a beregszentmiklósi kastélyt, valamint a munkácsi várat.

A konferencia utolsó napjára (május 30-án) a kívülről teljesen felújított XIII. századi palágykomoróci református templomban került sor, ahol ünnepi istentiszteletet tartottak - melyen Kovács Attila lelkész hirdetett igét -, illetve a templomot bemutató, magas szakmai színvonalú előadásokat hallhattak az érdeklődők. A konferencián jelen volt Gyurin Miklós beregszászi és dr. Kulcsár Antal ungvári magyar konzul, Jenei Károly viski református lelkész is. Diószegi László vázolta a vidék, Palágykomoróc és a XIII. századi templom történetét, majd köszönetet mondott Kovács Attila lelkipásztornak, hogy forrásokat szerzett a templom külső felújításának befejezéséhez. A szakszerű külső felújítást irányító Szőllősi András mérnök előadásában részletesen beszélt a XIII. század első felében épült, a XV. században kibővített templom történetéről és a felújítás menetéről. Lángi József művészettörténész, freskókutató előadásában a vakolat alatt rejtőző (egyelőre csak néhány négyzetmétert tettek láthatóvá a szakemberek), XIII. századi falikép művészettörténeti jelentőségét ismertette. A karzat falán feltárt részletekből megállapítható, hogy egy Szent László-legendát bemutató faliképsorozat részei, a karzaton, a padok mögött pedig egy Krisztus-ábrázolás látható.

Végezetül a gyülekezet nevében Kovács Attila lelkész mondott köszönetet a magyar államot képviselő konzuloknak, valamint az alapítvány képviselőinek.

bzs