Boldogasszony a képzőművészetben

A Forrás Galéria kiállítása a főiskolán

2011. június 10., 10:00 , 543. szám
A kiállítás megnyitójának vendégei

Boldogasszony címmel nyílt kiállítás ismert magyarországi képzőművészek alkotásaiból múlt csütörtökön Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a házigazdák és a budapesti Forrás Galéria közös szervezésében.

A beregszászi főiskola Gross Arnold kiállítótermében 26 művész – B. Raunio Maria, Bráda Tibor, Gyulai Líviusz, Györfi Sándor, Incze Mózes, Jankovics Marcell, Kárpáti Tamás, Kő Pál, König Róbert, Lajta Gábor, Molnár Kálmán, Mara Kinga, Nádas Alexandra, Nagy Gábor, Orosz István, Párkányi Raab Péter, Raffay Dávid, Papageorgiu Andrea, Péterfy László, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Sulyok Gabriella, Somogyi Győző, Szabó Ákos, Szemadám György, Szinte Gábor, Tóth-Kovács József – különböző stílusban és technikával készült alkotásait tekinthetik meg a látogatók egy hónapon keresztül. A budapesti Forrás Galéria felhívására született festményeket, grafikákat és szobrokat a közös téma, Boldogasszony alakja és fogalma köti össze, s szervezi egységes élménnyé a néző számára.

A tárlat ünnepélyes megnyitóján mondott köszöntő beszédében Gyurin Miklós, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja rámutatott: Boldogasszony és Nagyboldogasszony összetett alakja a magyar mitológiának, eredete, szerepe és értelmezése azonban a mai napig vitákat szül. Mint kifejtette, a tudósok egy része szerint a Boldogasszony és Nagyboldogasszony ugyanazt az alakot jelöli, s a keresztény Szűz Máriával azonos, egyenesen a kereszténységből származó elem. Más értelmezésekben a Boldogasszony a kereszténység előtt létező mitológiai alak, akit a keresztény hittérítők a hasonlóságot felismerve egyszerűen azonosítottak Szűz Máriával – tette hozzá. Gyurin Miklós elmondása szerint ezt a második verziót támasztja alá, hogy a keresztény Szűz Mária csak a magyarok körében Boldogasszony, s ez ily módon nem egy általános keresztény elem, hanem inkább az ősi magyar hitvilág egy részének továbbélése keresztény köntösben.

Mint elhangzott, a Forrás Galéria hatalmas tömegeket vonzó kiállítása 2010-ben indult útjára, hogy felmutatva hagyományainkat, értékeinket, összetartó érzelmi és szellemi kötődéseinket bejárja a Kárpát-medence meghatározó kulturális intézményeit, történelmi egyházaink templomait. A kiállítással a szervezők szándéka az, hogy a tárlat művészi és szakrális üzenetével is elősegítsék a térség szellemi egységét, hangsúlyozta egyebek mellett Gyurin Miklós.

A házigazda beregszászi főiskola nevében köszöntve a megjelenteket dr. Csernicskó István elmondta, nagy megtiszteltetés az intézménynek, hogy egy ilyen tematikájú és színvonalú kiállításnak adhat otthont. Mint emlékeztetett, a Rákóczi-főiskola vezetői a kezdetektől úgy vélték, hogy ennek az intézménynek nem csupán oktatási, hanem szellemi és kulturális központnak kell lennie. Ez a kiállítás egyértelműen bizonyítja, hogy dr. Orosz Ildikónak, a főiskola elnökének és dr. Soós Kálmán rektornak az elgondolása helyes volt, hiszen a kultúra biztosabb alap bármilyen gyorsan elértéktelenedő valutánál, fogalmazott Csernicskó István.

Tóth Norbert, a Forrás Galéria ügyvezető igazgatója a megnyitó közönségéhez szólva mindenekelőtt a meleg fogadtatásért mondott köszönetet. A kiállítás történetéről elmondta, a Forrás Galéria két évvel ezelőtt kért fel 26 kortárs képzőművészt, hogy fogalmazza újra korról korra a Boldogasszony-képet. Az így létrejött tárlat a budapesti megnyitó után tavaly augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján indult útjára Székelyudvarhelyről, Szőcs Géza kulturális államtitkár védnöksége alatt, hogy körbejárja a Kárpát-medencét. Azóta hét országban húsz helyszínen láthatta a közönség az alkotásokat – mondta el Tóth Norbert.

A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) nevében Kopriva Attila, a Kárpátaljai Képzőművészeti Főiskola Munkácsi tagozatának tanszékvezetője és a Rákóczi-főiskola tanára szólt az egybegyűltekhez, annak jelentőségét hangsúlyozva, hogy egy ilyen magas színvonalú kiállításra kerülhet sor Beregszászban. Mint mondta, a kiállítás nagyszerű lehetőség a fiatal kárpátaljai művészek számára, hogy tájékozódjanak a magyarországi kollégáik által követett irányzatokról, s megtapasztalják, milyen magas színvonalú a kortárs művészet.

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke pohárköszöntőjében mindenekelőtt köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a kiállítás eljusson Kárpátaljára, Beregszászba, a Rákóczi-főiskola épületébe. Az igazi művész feladata többek között betekintést nyújtani a múltnak – Thomas Mann szavaival élve – mélységesen mély kútjába, hogy föllebbentse a fátylat azon összetartó erőkről, melyek mindig is meghatározták magyar nemzetünk sorsát, fogalmazott. Összetartozásunk egyik legszebb szimbóluma Boldogasszony anyánk, Szűz Mária kultusza, mutatott rá. Hozzátette: szimbolikus, hogy annak a kiállításnak a megnyitójára, mely körbejárja a magyarlakta régiókat, s felhívja a figyelmet összetartozásunkra, áldozócsütörtökön, nem sokkal a nemzeti összetartozás napja előtt kerül sor.

A megnyitó szónokai mellett a rendezők az ünnepség vendégei között üdvözölhették Bacskai Józsefet, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulját, Szávay Istvánt és Markóczky Ádámot, a Jobbik országgyűlési képviselőit, dr. Perényi Pétert, a Forrás Galéria ügyvezető igazgatóját, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, Erfán Ferencet, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatóját, a RIT tagját, Magyar Lászlót, a RIT elnökét, valamint Bohán Béla beregszászi plébánost és Losák István nagybégányi plébániai kormányzót.

Az ünnepségen fellépett a Rákóczi-főiskola Ladányi Katalin vezette diákkórusa, amely Mária-dalokat adott elő.

A kiállítás július 1-jéig tekinthető meg.

pszv