A leptospirózis

A férjemet nemrég leptospirózissal utalták be a Técsői Járási Kórház fertőző osztályára. Érdekelne, milyen betegség is ez, s miként gyógyítható? – fordult lapunkhoz egy bustyaházai olvasónk. Kérdéseit dr. Kovács Mihályhoz, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyászához továbbítottuk.

– Ez a kór egy veszélyes fertőző betegség, mely csak állatról terjed állatra vagy emberre, emberektől viszont nem adódik át más embereknek. A Leptospira kórokozó idézi elő, mely nagyon kedveli az állóvizeket, ahol 300 napig is életben maradhat, legfőbb terjesztői pedig a rágcsálók (elsősorban a patkányok, a házi, illetve a mezei egerek), de ritkábban macskáktól, kutyáktól, nyulaktól, tehenektől, illetve disznóktól is elkaphatjuk. Ilyenkor, az őszi–téli időszakban sok rágcsáló húzza meg magát a pincékben, valamint az éléskamrákban, s ürülékükkel megfertőzhetik az ott tárolt élelmiszereket, a gyümölcsöket, a zöldségféléket, a krumplit. Nyáron pedig az állóvizekben való fürdőzés vagy a nyitott víztartályokból való ivás útján fertőzik meg az embereket, de a mezei munkák során (például szénázás közben) is infekciót válthatnak ki. A fertőzés kétféle módon következhet be: a Leptospirák a bőrön lévő sebhelyeken, akár a kicsiny méretűeken is bekerülhetnek a vérbe. Étkezéskor, iváskor pedig a nyálkahártyán keresztül jutnak be az erekbe, a véráramban utazva pedig bekerülnek a májba, a vesébe, a lépbe, a mellékvesébe, ahol szaporodni kezdenek, méreganyagokat (toxinokat) termelnek, melyektől megduzzadhat a máj, illetve a lép, s négy–tizennégy nappal a megfertőződés után már jelentkezhetnek a kór tünetei.

– Melyek ezek?

– Először is besárgul a bőr, a szem, akárcsak a sárgaság esetében, bár teljesen más betegségekről van szó. Azután magas, akár 40 Celsius-fokos láz lép fel, a betegek intenzív izomfájásra, erős szívdobogásra, fáradékonyságra panaszkodnak, úgy legyengülnek, hogy fel sem bírnak állni, nehezebbé válik a légzésük, kevesebb alkalommal kell vizelniük, a vizelet színe pedig sötétebbé válik. Hányingert éreznek, s hánynak is, továbbá vérzéses kiütések jelennek meg a bőrön. Ha nem fordulnak időben orvoshoz, szövődmények léphetnek fel náluk, nevezetesen akut veseelégtelenség, akut májelégtelenség, belső és külső vérzések. A tehéntartó gazdák figyelmét pedig arra hívnám fel, hogy ha a jószáguk elkapta a kórt, akkor nem akar enni, legyengül, vizelete sötétbarnává, teje pedig sárgássá válik.

– Hogyan kezelik a megbetegedést, s miként kerülhetjük azt el?

– A pácienseket azonnal a lakóhely szerinti illetékes járási kórház fertőző osztályára utaljuk, ahol antibakteriális terápiának vetik alá őket: Leptospira elleni gamma-globulint, illetve antibiotikumokat kapnak, s detoxikáló szerekkel méregtelenítik a szervezetet, hogy elpusztítsák a kórokozókat. A kezelés időtartama a betegség súlyosságától függ, s általában 2-3 hétig tart. A megelőzés végett pedig mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne engedjék elszaporodni otthonukban az egereket, a patkányokat. Csak mosás után fogyasszanak gyümölcsöt, zöldséget, nyáron pedig nem ajánlatos állóvízben fürödni, vizet pedig csak akkor igyanak, ha az tiszta.

Lajos Mihály