A hivatalos ügyek gyorsabban évülnek el

2013. október 17., 08:22 , 666. szám

„Nemrég e rovat hasábjain az elévülésről volt szó. Minap, sajnos, magam is találkoztam e fogalommal, amikor a polgármesteri hivatal munkatársai bírságot szabtak ki rám, amiért szerintük nem tartottam be az építési előírásokat. Hiába fordultam valamivel később a bírósághoz, közölték velem, hogy lekéstem a határidőt, nem perelhetem be a hivatalt. A hatóságokra talán nem vonatkoznak a törvények, az elévülési idő?”

– Sajnos, meglehetősen gyakran előfordul, hogy a polgároknak meggyűlik a bajuk az állami és az önkormányzati hatóságokkal, illetve azok képviselőivel, s a vitás kérdések megoldásának egyetlen lehetősége marad: a bíróság adminisztratív peres eljárás keretében. Ilyen esetekben a törvény szintén alkalmaz elévülési időt – a polgároknak tehát szükség esetén egy bizonyos határidőn belül áll módjukban panaszukkal a bírósághoz fordulni jogorvoslatért –, ám az adminisztratív peres eljárásokban az elévülési idő rendszerint lényegesen rövidebb, mint a polgári peres ügyekben.

Adminisztratív peres eljárásoknál a törvény általános szabályként hat hónap elévülési időt szab meg. Így például fél évig fellebbezhetünk a Nyugdíjalap eljárása vagy döntései ellen: tegyük fel, a polgár úgy érzi, hogy helytelenül állapították meg a nyugdíja összegét. Ugyancsak hat hónapig lehet fellebbezni a bíróságon, ha a hatóságok nem ítélték meg valakinek a lakhatási támogatást, az úgynevezett „szubszidiót”, avagy elutasították valamely szociális támogatás folyósítására vonatkozó kérelmét stb.

Vannak azonban esetek, amikor Ukrajna Adminisztratív Perrendtartási Kódexe (APK) – lásd a 99. paragrafust! – mindössze egy hónapos határidőt szab arra, hogy a bírósághoz forduljunk, ha nem értünk egyet a hivatallal. Ezek azok az esetek, amelyekben a törvény bíróságon kívüli jogorvoslati lehetőséget is előirányoz, s a felperes él ezzel a lehetőséggel, mondjuk panaszt tesz azon hivatal vagy hivatalnok felettes szervénél, amelynek vagy akinek az eljárása, döntése miatt utóbb a bírósághoz kíván fordulni. Előző példánknál maradva: a nyugdíjas előbb a Nyugdíjalap megyei főosztályánál tesz panaszt a járási főosztály eljárása ellen, s csak azután fordul a bírósághoz, hogy érzése szerint megyei szinten sem szolgáltattak neki igazságot.

Az APK 99. paragrafusa értelmében ugyancsak egy hónapig fordulhatunk a bírósághoz az állami és önkormányzati döntéshozók azon határozatai ellen, amelyek alapján anyagi követelést támaszthatnak velünk szemben. Magyarán: egy hónapig fellebbezhetünk a ránk kiszabott bírság, büntetőkamat stb. ellen. Könnyen előfordulhatott tehát, hogy mire a kérdésével hozzánk forduló kedves olvasónk a napi teendőkkel birkózva elhatározta, hogy problémájával megkeresi a bíróságot, ügye elévült, vagyis nem fellebbezhet többé az őt érintő hatósági döntés ellen.

Léteznek ennél rövidebb elévülési idők is, például amikor egy állami végrehajtó, esetleg az Állami Végrehajtói Szolgálat más alkalmazottja eljárásával vagy tétlenségével megsérti a végrehajtási eljárás valamelyik szereplőjének jogait, s a törvény nem ír elő egyéb jogorvoslati lehetőséget az adott esetre. Így tíz nap áll a polgár rendelkezésére, hogy keresetet nyújtson be a bíróságon az állami végrehajtó eljárása ellen, ha megtudta, hogy a hivatalnok eredménytelenül zárta le a végrehajtási eljárást abban az ügyben, amelyben egy tartozást kellett volna behajtania a számára. És mindössze három nap a fellebbezési idő, ha a végrehajtó az érintett polgár szerint jogtalanul valamely végrehajtási cselekmény elhalasztásáról dönt. Ugyanakkor a választói névjegyzék pontosítására vonatkozó keresetet legkésőbb a szavazás előtt két nappal lehet benyújtani a bíróságon.

Léteznek az általánosnál hosszabb elévülési idők is. Így például az adófizetőnek 1095 nap áll rendelkezésére, hogy keresetet nyújtson be az adminisztratív bíróságnál, s az elévülési időt ilyenkor attól a naptól számítjuk, amelyen az illető kézhez kapta a határozatot, amely ellen panasszal kíván élni. Amennyiben azonban az adott személy élt a bíróságon kívüli rendezés lehetőségével (például azáltal, hogy írásban kifogást emelt az ellenőrzési jegyzőkönyv ellen), a bírósági gyakorlatban a már említett egy hónapos elévülési időt alkalmazzák, amelynek a számítása attól a naptól kezdődik, amelyen hivatalos válasz érkezett a polgárnak az adott ügyben megfogalmazott kifogásaira.

Érdemes ismételten hangsúlyozni, hogy az elévülési időt általában attól a pillanattól számítják, amikor az adott személy tudomást szerzett jogai sérüléséről. Vagyis például írásban választ kapott a beadványára, értesült arról, hogy az illetékes hatóság vagy hivatalnok az adott ügyben nem az ő javára döntött.

Ne feledjük, hogy az elévülési időn túl adminisztratív ügyben benyújtott keresetet a bíróság nem tárgyalja érdemben, hacsak a kereseti levél, s az ahhoz csatolt mellékletek meg nem győzik a bírót arról, hogy méltánylandó okokból késtek a benyújtásával. Méltánylandó oknak számít például a betegség, a hosszú külföldi tartózkodás stb. Ilyenkor a keresethez feltétlenül mellékelni kell egy külön kérvényt, amely tartalmazza a kérést, hogy a bíróság ismerje el méltánylandónak az okokat, amelyek miatt az adott keresetet az elévülési időn túl nyújtották be, s újítsa meg az elévülési időt. A kereset egyébként idejében benyújtottnak minősül, ha azt még az elévülési idő lejárta előtt postára adták vagy egyéb hírközlési eszköz révén „útnak indították”.

hk