A zoknistoppolás művészete
Manapság: kilyukad a fuszekli? Kidobjuk. A zokniválaszték gazdag, az árak sem harapnak túlságosan, ha nem bőszítjük fel őket. Szóval, mostanság nem becsüljük igazán, mármint a korábbiakhoz képest, ezt a lábmelegítő, lábdíszítő ruhadarabot, öltözékünk eme egyik fontos ékességét, pláne, ha egy hazafias színű térdigérőn kívül nincs rajtunk semmi más.
Bezzeg régen, vagy még régebben! Ahogy a nagyanyám!!! Aki engem is megtanított, mondván, ha ki tudtad lyukasztani, csináld is vissza.
Ezért a zoknistoppolás művészetét nagyanyámra emlékezve és lélegzetvisszafojtva osztom meg a széles közönséggel. Mert nagymamák ezentúl is mindig lesznek, és stoppolni is kell majd a hamarosan ránk dermedő újabb jégkorszakban.
Nos, a stoppolás legfontosabb eszköze a gomba. Ne tessék rohanni a rengetegbe, a sűrűbe. Mert ez a gomba fából van, mégpedig keményből. Lehúzható vagy letekerhető kalappal. A kalap a munkaasztal. A gomba szárába esztergált üreg pedig a varrótűk otthona, bár néha megtűrnek maguk mellett néhány apró gombot is.
A lábszagtalanított zoknit a gomba kalapjára kell felfeszíteni úgy, hogy a lik lehetőleg a kalap közepébe kerüljün. Ezt követően meg kell markolni a gomba szárát a zokni sértetlen részeivel együtt. Határozott, ám óvatos mozdulattal, mert a durvaságtól ezek az ép részek is érzékenyen érinthetődnek.
Kiválasztjuk a megfelelő fonalat. De semmiképpen se hűbelebalázs módjára menjünk neki a résnek. És, hangsúlyozom, nem cérna! Fonal!!! A rést pedig előbb alaposan körbe kell kerülni – körbeszegni. Amikor már körbeöltöttük, kezdhetjük a tulajdonképpeni stoppolást. Ám azt sem elhirtelenkedve. Először egy irányba kell lazán svezetni a fonalat, majd a másik irányba már lehet nagyobb rössel, de mindig alácsúsztatva.
A tűt a művelet végén rendkívül óvatosan húzzuk ki. A fonal végét úgy kell elkötni, hogy minél kisebb görcs maradjon. Mert ha túl nagy göb keletkezik, az a zokni újbóli felvételénél esetleg sántikálást is okozhat.
A zoknit a gombáról leszedve – ehhez néha erőteljes elválasztó mozdulat szükségeltetik – a tenyerünkre illesztve ellenőrizzük a lyuktalanítás minőségét. Mivel általában csak a zoknik egyike szokott lyukas lenni, kedvező eredmény esetén immár párosíthatjuk. S biztosak lehetünk abban, a költő szavaival élve, hogy „máma már nem szakad tovább”. Bár néhány zoknifajta olyan alamuszi, hogy fél, vagy egy órán belül újabb önszakítást követ el.
De, „máma már nem szakad tovább”. Sőt talán holnap és holnapután sem. Távolabbi költségvetési, azaz stoppolási garancia nincs.
De egy jó kemény, bejáratott és kipróbált stoppolófa esetén az eljárás még többször megismételhető. Hiszen, egy zokninál is minden lehetséges...
Ungvári Ádám
