A magyar kormány támogatni kívánja Kárpátalja felzárkóztatását

Interjú Kovács Ádám Zoltán helyettes államtitkárral

Kovács Ádám Zoltán, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára kétnapos hivatalos látogatást tett Kárpátalján, melynek során a munkácsi városházán tárgyalt Kárpátalja kormányzójával, Vaszil Huballal, valamint Ivan Balogával, a Kárpátalajai Megyei Tanács elnökével és dr. Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével. Az helyettes államtitkár átadta a Keleti Partnerség programja keretében legutóbb felújított épületeket, látogatást tett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és a Beregszászi Állami Levéltárban, majd a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány munkácsi székházában folytatott megbeszélést a KMKSZ vezetőivel. Programja végén interjút adott a Kárpátaljának.

– Miért tartotta fontosnak, hogy első hivatalos látogatásai között Kárpátaljára utazzon?

– A Külgazdasági és Külügyminisztériumban a nemzetközi együttműködésért felelek, ezen belül a nemzetközi fejlesztési politikáért is. Örülök, hogy azok a fejlesztési pénzek, amelyek Kárpátaljára érkeztek, azok jó helyre kerültek. Sok itteni oktatási intézményben sikerült nyílászárókat, tetőt cserélni, a fűtésrendszert korszerűsíteni. Ez a fejlesztés a magyar kormány számára fontos, megfelelő körülményeket tudtunk ezáltal teremteni az oktatáshoz, az óvodai neveléshez. Az eddigi jó tapasztalatok fényében folytatni kívánjuk a Keleti Partnerség programja keretében elkezdett épületkorszerűsítéseket. Erről is tárgyaltam Brenzovics László elnök úrral, s nagy öröm a számomra, hogy minden bizonnyal az ukrán parlament képviselője lesz.

– Tárgyalt Kárpátalja megye vezetőivel is, milyen kérdések kerültek terítékre?

– Egy kimondottan szívélyes találkozó keretében felvetettük azokat a későbbi közös projekteket, amelyeket egyéb fejlesztési pénzekből, illetve a Keleti Partnerségi program keretén belül szeretnénk megvalósítani azért, hogy Kárpátalja gazdasági és társadalmi felzárkózása minél előbb megtörténjen, ezzel is segítve Ukrajna EU-integrációját.

A KMKSZ és a megye vezetésével folytatott tárgyalásokon beszéltünk olyan fontos projektekről is, mint a határátkelők korszerűsítése, bővítése, újak nyitása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország relációjában. Konkrétan a Beregszászt elkerülő út megépítéséről, illetve a közúthálózat fejlesztéséről. Továbbá tájékoztattam tárgyalópartnereimet arról, hogy a magyar kormányzat hogyan szeretné támogatni Kárpátalja gazdasági és társadalmi felzárkóztatását az Európai Unió színvonalához. Szeretném azt kiemelni, hogy az ukrán partnerek részéről nyitottságot tapasztaltam, örömöt abból a szempontból, hogy ezek a fejlesztések jelen vannak a megyében, illetve, hogy a jövőben folytatódnak. Mert gazdasági fejlődés nélkül nem lehet társadalmi fejlődést elérni.

– Elárulna konkrétumokat a tervezett kárpátaljai gazdaságfejlesztési elképzelésekről?

– Mindenképpen szeretnénk, hogy a közlekedési infrastruktúrafejlesztésen keresztül minél több magyar vállalkozó és befektető jelenjen meg Kárpátalján. Ezt elősegítené, ha a Porosenko elnök úr által említett módon, Ukrajnában egy olyan decentralizáció menne végbe, ami a helyi önkormányzatoknak lehetőséget adna arra, hogy saját források felett is rendelkezzenek.

– Milyenek a vidékünkön szerzett benyomásai?

– Jó volt látni, hogy a magyar kultúrát ápolva, megtartva, az óvodától az iskolán keresztül a felsőoktatás szintjéig milyen példa értékű munka folyik Kárpátalján. Ezt én nemzetpolitikai szempontból is példaértékűnek és támogatandónak tartom. Tegnap a mezővári középiskolában az igazgató elmondta, hogy télen 12 fok volt az osztálytermekben az elavult ablakok miatt, ezeknek a cseréje sürgős feladat volt. Jártam a Beregszászi Állami Levéltárban, amely épületének a felújítási munkálatai is elkezdődtek. Ott találkoztunk a Budapesti Levéltár munkatársaival, akik már meg is kezdték az ott őrzött értékes dokumentumoknak a konzerválására irányuló munkálatokat. Ez is egy nagyon fontos feladat, amely remélhetőleg megoldódik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által finanszírozott Keleti Partnerség program keretében. Egyébként ez a felújítás szerintem a huszonnegyedik órában történik meg. Itt olyan, többnyire magyar nyelvű dokumentumokról van szó, amelyek felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékkel bírnak, és ezek veszélyben voltak.

– Az eredmények fényében folytatják a Kárpátalja megyével közös Keleti Partnerség programját is?

– Természetesen folytatjuk, terveim szerint kibővített pénzügyi eszközökkel, ahogy a kárpátaljai igények is indokolják.

Badó Zsolt