Világszerte ünnepelt a magyarság

Világszerte megünnepelte március 15-ét a magyarság: a magyar pártok, történelmi egyházak, önkormányzatok és helyi civil szervezetek megemlékezések, koszorúzások, ünnepi műsorok százait rendezték vasárnap az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján – néhol közösen, másutt külön-külön.

Szatmárnémetiben az Ormos-ház falán lévő Petőfi-emléktábla megkoszorúzása után délben az ünneplők – lovas huszárok és fúvószenekar vezetésével – a Petőfi-szoborhoz vonultak, ahol a magyar kormány képviseletében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter mondott beszédet.
Az ünnepségen imát mondott Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök és Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője, majd az RMDSZ tisztségviselői emlékeztek a forradalom eseményeire.
Kereskényi Gábor, az RMDSZ helyi elnöke emlékeztetett, hogy a helyi magyarság tíz éve emlékezhet méltósággal a forradalom hőseire a közadakozásból emelt Petőfi-szobor előtt, jövőre pedig a tervek szerint újabb emlékhellyel, Széchenyi István szobrával gazdagodik Szatmárnémeti.
Szabadkai ünnepi beszédében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt emelte ki, hogy a magyarok számára a szabadság az egyik legfontosabb érték, a személyes szabadság azonban nem létezhet a ,,nemzeti önrendelkezés őrző bástyái nélkül”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet életében egyetlen bűn van: az önfeladás. Megfogalmazása szerint a vajdasági magyarságnak a jelenlegi helyzetben reálisan kell felmérnie helyzetét, egymásba kell kapaszkodnia, meg kell valósítania a magyar kormánnyal közösen megfogalmazott programokat, és akarnia kell együttműködni a szerbiai partnerekkel.
Sepsiszentgyörgyön a szabadságharc emlékhelyeinek megkoszorúzása után délben a város több pontjáról indult menet a Szabadság téri központi ünnepségre, amelynek főszónoka Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke volt. Úgy fogalmazott, az erdélyi magyarság – nem karddal és lándzsával, de – tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól.
Az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és pfújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.
A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére. Természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa – tette hozzá.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra a figyelmeztette a román államot, hogy felelősséggel tartozik a területén élő nemzeti közösségekért, és felszólította Bukarestet, hogy ne tekintse mostohagyereknek az erdélyi magyarokat, hanem figyeljen rájuk, tegye lehetővé, hogy egyszerre legyenek jó magyarok és jó román állampolgárok.
Szilágyi Zsolt, a EMNP elnöke a háromszéki Maksán, Gábor Áron síremlékénél tisztelgett a szabadságharc hőseinek emléke előtt. „Az erdélyi magyaroknak ma is harcolniuk kell szabadságukért és azt kell megértetniük a többségi nemzettel, hogy a magyar szabadság nem a románok ellen van” – hangoztatta vasárnap ünnepi beszédében.
A maksai megemlékezésen Fejér László Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője is koszorúzott, beszédében pedig az összefogás és megbékélés fontosságát hangsúlyozta.
Nagyváradon vasárnap délelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Szacsvay-szobornál rendezett megemlékezést, amelyen Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke mondott beszédet. Az Országgyűlés egykori jegyzője szobránál tartott ünnepségen Tőkés László úgy vélte, nem szabad szembeállítani egymással a jelképes politikát és a reálpolitikát, hiszen mindkettőre szükség van. Szerinte azért szükséges a jelképes politizálás, mert a jelképeknek tartalmuk van: a székely zászló az autonómiát, a március 15-én magasba emelt magyar zászló a szabadságot jelenti.
A Magyar Polgári Párt (MPP) szombat este tartotta központi rendezvényét, amelyen Biró Zsolt pártelnök az erdélyi magyar közösség összezárásának szükségességérről beszélt. Az MPP marosvásárhelyi gálaműsorán a Háromszék Táncegyüttes Gábor Áron című táncdrámáját mutatta be.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a csaknem 300 ezres kanadai magyarság legnagyobb ünnepi megemlékezésén szólalt fel. Kiemelte, hogy Magyarország három nemzeti ünnepe közül 1848. március 15. és 1956. október 23. a szabadságról szól, a harmadik az államalapításról.
„A szabadság nem egy állandó dolog, a szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie és új célokra kell összpontosítania” – mondta Trócsányi László.
Szlovéniában a központi megemlékezést Lendván tartották, ahol megkoszorúzták Széchenyi és Kossuth emléktábláját, ezt követően a város színház- és hangversenytermében ünnepi köszöntőt mondott Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország szlovéniai nagykövete.
A Felvidéken a nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezések sorozatát a pozsonyi Petőfi Sándor-szobornál tartott emlékünnepség zárta. A felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok, továbbá a pozsonyi magyar nagykövetség, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte megemlékezésen Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás bizottságának elnöke hangsúlyozta: a magyarság soha sem más nemzetek ellen, hanem saját nemzetének felemelkedéséért, szabadságáért, az eszményeiért kiállva harcolt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Londonban, az angliai magyar közösség szervezeteinek képviselőivel közösen köszöntötte a nemzeti ünnepet, és állampolgársági eskütételen is részt vett.
A párizsi Saint-Lazare pályaudvar közelében található Kossuth téren, majd az első magyarországi leányiskola alapítója,Teleki Blanka sírjánál, a Montparnasse temetőben koszorúztak a franciaországi magyar szervezetek és a magyar külképviselet vezetői.
Washingtonban az Amerikai Magyar Szövetség szervezésében tartottak megemlékezést, amelyen Koszorús Ferenc elnök szólalt fel. Megemlékezések, illetve koszorúzások voltak a helyi magyar szervezetek rendezésében több más amerikai városban is.

(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)