Bíróság döntött Kijevben a krími vezetők vagyonának lefoglalásáról
Krími parlamenti képviselők és a Krímben törvénytelenül létrejött új hatalmi szervek vezetői – köztük Szerhij Akszjonov „miniszterelnök” – ukrán területen maradt ingó és ingatlan vagyonának lefoglalásáról döntött egy kijevi bíróság.
Az eljárást az ukrán főügyészség kezdeményezte a bíróságnál, korrupcióval és más bűncselekmények elkövetésével indokolva keresetét.
Az ügyészség hétfőn közleményben tájékoztatott arról, hogy az „ideiglenesen” Ukrajnától elcsatolt Krími Autonóm Köztársaság parlamenti képviselőinek, és a törvénytelen módon létrejött helyi hatalmi szervek magukat önhatalmúlag kikiáltó vezetőinek a bíróság ítélete alapján lefoglalták a Krímen kívüli ukrán területeken lévő vagyonát.
A tájékoztatás szerint ez összesen 67 közlekedési járművet, csaknem 70 lakó- és egyéb ingatlant, illetve más vagyontárgyakat foglal magában, amelyeknek összértéke megközelítőleg 1,2 milliárd hrivnya.
Az ukrán főügyészség ezenkívül vizsgálatot indított a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének képviselői és a terület jelenlegi vezetői ellen több vádpont alapján, egyebek között az alkotmányos rend erőszakos megsértése és az ország határainak erővel megvalósított megváltoztatásában való részvétel, továbbá államcsíny elkövetése, külföldiek Ukrajna-ellenes tevékenységéhez adott segítségnyújtás, valamint szervezetten elkövetett bűncselekmények vádjával.
A felsorolt bűncselekményekért Ukrajnában akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható, mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzással.
Ukrajna nem fogadja el törvényesnek a Krím egy évvel ezelőtti orosz bekebelezését, a félszigetet továbbra is területe részének tekinti, elcsatolását pedig ideiglenesnek. A kijevi kormány már készíti a beadványt a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz, hogy jogi úton szerezze vissza fennhatóságát a félsziget fölött.
Szerhij Akszjonovot tavaly októberben választotta meg az Oroszországhoz csatolt Krím parlamentje a terület elnökévé. A Krím Ukrajnától történt elszakításában aktív szerepet játszott Akszjonov a 2014. március 21-én orosz szövetségi területté nyilvánított köztársaság miniszterelnöki posztját is megkapta.
Akszjonov az 1990-es évektől vállalkozó volt. 2008-tól kezdett politizálni, a következő évben állt az Orosz Egység politikai mozgalom élére. 2010-ben bekerült a krími parlamentbe, miközben szervezete, az Orosz Egység alig négy százalékot kapott. 2012-ben indult az országos parlamenti választáson is, de nem sikerült mandátumot szereznie.
2009 végén a krími parlament alelnöke, Mihajlo Baharjev azzal vádolta meg Akszjonovot, hogy a kilencvenes években egy bűnszervezet tagja volt „Kobold” néven, szervezetét, az Orosz Egységet pedig több ingatlan, köztük a szimferopoli buszpályaudvar és egy gyermekszanatórium jogtalan megszerzésével vádolta meg.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)
