44 tonna búza az idei összefogás eredménye

Búzaösszeöntő ünnepség Nagydobronyban

Idén 109 kárpátaljai magyar településről ajánlottak fel búzát a Magyarok Kenyeréhez, összesen 44 tonna mennyiségben, jelentette be az örömteli hírt a gyűjtést szervező Őrhidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékony­sági Alapítvány elnöke a nagy­dobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon udvarán immár harmadik alkalommal megszervezett kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségen.

A KMKSZ, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány és a gyermekotthon által szervezett ünnepség résztvevőit házigazdaként Katona Viktória, a nagydobronyi gyermekotthon lelkésze köszöntötte, kijelentve: „Bízunk abban, hogy ez a program nem csupán emberi elgondolás, hanem Isten által létrejött gondolat.”

Őrhidi László, a „Pro agri­cul­tura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke szerint a harmadik kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségnek két olvasata is van: az első, hogy van mit összeönteni, a másik olvasat pedig az, hogy a Kárpát-medencében és Kárpátalján nem éhezik senki. Ha van, aki kér, akkor van, aki adjon. A gyűjtést főszervezőként irányító nagydobronyi gazdálkodó elmondta: „Harmadszor jöttünk össze itt, a gyermekotthonban búzaösszeöntő ünnepségre. Az első alkalommal 6,2 tonnányi búza gyűlt össze, amivel nagyon elégedettek voltunk. Tavaly csodálatos mennyiség gyűlt össze, 67 tonna. Sejtettük, hogy azt überelni nem igazán lehet. Úgy gondoltuk, hogy az idén azt kellene célul kitűzni, hogy minden magyarlakta településről kerüljön a közösbe akár csak egy jelképes mennyiségű búza. A KMKSZ-nek 111 alapszervezete van, és büszkén jelenthetem, hogy 109 településről került a közösbe adomány, a mennyiség pedig 44 tonna.” Őrhidi László elmondta még, hogy idén a Magyarok Kenyere a legmagyarabb folyó vizével készül, amelyért elmentek a Tisza forrásához, útközben megálltak Aknaszlatinán is, ahonnan a helyiek sót küldtek a kenyér ízesítéséhez. Végül felolvasta a Magyarok Kenyere program ötletgazdájának, dr. Korinek László pécsi jogászprofesszornak a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepség résztvevőihez írt levelét, és köszönetet mondott a gyűjtés megvalósításában közreműködő KMKSZ-alapszervezeteknek és a történelmi magyar egyházaknak.

Kocsy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) külkapcsolati igazgatója ünnepi beszédében kiemelte, hogy az általa képviselt köztestület Magyarország Földművelésügyi Minisztériumával együtt alapítója a Kárpát-medencei Agrárgazdálkodók Fórumának, ami mutatja elkötelezettségüket a Kárpát-medence összes, szórványban élő magyarsága felé.

Tóth István, Magyarország Miniszterelnökségének osztályvezetője hangsúlyozta: „A búza ősi jelkép, régi magyar nyelvünk életnek is szokta emlegetni. Valóban, a búzaszemekből őrölt liszt, a lisztből, sóból, kovászból és vízből dagasztott és megsütött kenyér a legalapvetőbb élelmiszerünk, maga az élet. Közismert, hogy a Magyarok Kenyere program jótékonysági célokat szolgál. Segíti a szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyerekeket gondozó szervezeteket, intézményeket, itt, Kárpátalján a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Központját, a Ráton működő Szent Mihály Gyermekotthont és a magyar egyházi líceumokat. Ez a program amellett, hogy a legnemesebb emberi elvekhez tartja magát, rendkívül praktikus is. Gyakorlatiasságának azonban jelképes üzenete is van. Azt üzeni, hogy a mostani szétszakítottságunk ellenére egy a nemzet, azt is, hogy a jövőnk közös, továbbá, hogy szülőföldünkön a magunk kenyerét esszük.” Tóth István végül a kárpátaljai magyar közösség életében történelmi lehetőségnek nevezte az Egán Ede-programot, bízván abban, hogy a támogatást kezelő gazdaságfejlesztő központ kuratóriuma felelősségteljes munkáját siker fogja kísérni.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője elmondta, a Magyarok Kenyere programot azért támogatta olyan nagy mértékben a kárpátaljai magyarság, mert ez a program alapvető értékeinkről szól. Ilyen érték a munka, amelynek eredményeképpen születik a kenyér, másik a szeretet és a jótékonyság, hiszen ezt a munkával megtermelt kenyeret jótékony célra, önzetlenül adják, a harmadik pedig az összetartozás érzése. „Örülök annak, hogy Kárpátalja volt az első olyan régió, amely ilyen nagy erővel állt ki ezen program mellett. Ez mutatja a kárpátaljai magyarság életképességét,  azt, hogy ragaszkodik őseinek a hagyományaihoz, értékeihez, és a nehézségek, a reménytelenség érzése ellenére is reménykedik a jövőben. Fontos, hogy ez egy összefogás eredménye, társadalmi szervezeteink, gazdáink és az egyházak összefogásáé, és ez mindenképpen reményt ad a jövőt illetően” – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke.

Az ünnepségen jelen lévőkre és magyar népünkre Tóth Jenő karácsfalvai görögkatolikus parochus, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum intézményvezetője és Kolozsy András nagydobronyi református lelkész kérte Isten áldását.

Az ünnepségen elhangzó beszédek között Nagy Anikó, az Ungvári Filharmónia énekesnője hazafias dalokat énekelt, majd bemutatták tehetségüket az árvaházban nevelkedő kislányok és a Nagydobronyi Hímes Néptáncegyüttes fiatal táncosai is.

A búzaösszeöntéskor a gaz­dák és az egyházi, valamint KMKSZ-szervezetek képviselői sorban egymás után töltöttek egy keveset a felajánlott búzájukból egy nagy dézsába, közben a Sodró együttes szórakoztatta a közönséget.

Végezetül Katkó László, a nagydobronyi Irgalmas Sama­ri­tánus Református Gyermekotthon igazgatója mondott köszönetet az adományokért és közös vacsorára hívta a jelenlévőket, akik ajándékként  mindannyian hazavihettek egy, a gyermekotthon pékségében a Magyarok Kenyeréhez tavaly felajánlott búzából sütött cipót.

Az idei ünnepséget a felszólalók és az adakozó gazdák mellett megtisztelte jelenlétével többek között Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, Kota György kormánybiztosi koordinátor, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető igazgatója, Torda Márta és Albert József, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának osztályvezetői, Szabó János ungvári magyar konzul, Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke, Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a „KMKSZ” JA elnöke, megyei tanácsi képviselő, a KMKSZ középszintű szervezeteinek vezetői, a KMKSZ megyei és járási tanácsi frakcióinak képviselői, polgármesterek, egyházi és világi vezetők.

Badó Zsolt

Összeöntötték a búzát Orfűn

A magyarság összefogásának és az összetartozás érzésének fontosságát hangsúlyozták a Magyarok Kenyere program javára gyűjtött búza összeöntésekor a Pécs melletti Orfűn vasárnap rendezett ünnepség szónokai.

Korinek László jogászprofesszor, a 2011-ben indult Magyarok Kenyere program ötletgazdája az orfűi malommúzeumban rendezett eseményen azt mondta: a mai nappal már a tavalyi 450 tonnát is meghaladta a jótékonysági kezdeményezésre idén összegyűjtött búza mennyisége.

„A kitűzött célt teljesítettük” – hangoztatta. Az első évben a Pécsen elindított jótékonysági akcióban magyarországi és határon túli magyarlakta településekről tíz tonna búza érkezett Baranyába, 2012-ben húsz, egy évvel később 100, 2014-ben 220, míg tavaly már 440 tonna.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013-ban 77, egy esztendővel később 120, tavaly pedig 362 tonna összegyűjtésével járult hozzá a kezdeményezés sikeréhez. Korinek László a széleskörű összefogásra utalva úgy fogalmazott: „a magyar földművesek azok, akik őrzik a nemzetet”. Emlékeztetett arra, hogy idén a felvidéki Gútáról érkezik a kovász Baranyába, a sót ismét a székelyföldi Parajdról küldik az augusztus 20-i kenyerekhez, amelyek elkészítéséhez – idén először – a legmagyarabb folyóként emlegetett Tisza forrásvidékéről származó vizet használnak. Szólt arról is, hogy idén Kárpátalja szinte mindegyik magyarlakta településéről érkezett búza a Magyarok Kenyeréhez. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy a kezdeményezés lehetőséget teremtett arra, hogy a Kárpát-medence magyarsága ismét egymásra találjon. „Határokat lehet vonalzóval húzni, de az érzéseket, a lélek összetartozását nem lehet megakadályozni” – szögezte le Jakab István.

Kis Miklós Zsolt, a NAK alelnöke az összegyűjtött búza összeöntését a Kárpát-medencei magyar gazdák ünnepének nevezve kifejtette: a kezdeményezés példaértékű a nemzet számára, annak megmaradását jelképezi. A karitatív akció idei nagy kedvezményezettjei között szerepel a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon és a fővárosi Oltalom Karitatív Egyesület.

A támogatást szeptember 20-án, a gyermekek világnapján osztják szét a rászorulók között, ugyanakkor idén már lehetőség van arra, hogy a lisztadományból minden magyarországi megye karitatív szervezetei is részesüljenek. Az ünnepségen, melyen Tolcsvay László zeneszerző, előadóművész is közreműködött, a 19 magyarországi megyéből és a határon túli magyarlakta területekről származó összeöntött búzát, valamint a Magyarok Kenyere elkészítéséhez szükséges többi összetevőt Kövesi Ferenc, a pécsi gyárvárosi katolikus templom plébánosa áldotta meg.

Az ünnepségen Kárpátalját Gál István, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány alelnöke és Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára, Mezőgecse polgármestere képviselte.

Gál István lapunknak elmondta: „A Nagydobronyban összeöntött búzából egy jelképes mennyiséget, tíz kilónyit vittünk magunkkal Orfűre, ahol összeöntöttük egy dézsába a más vidékekről hozott búzával, azonkívül egy salánki hordóban vittük a Magyarok Kenyeréhez a Tisza forrásának vizét is, amit ünnepélyesen átadtunk. Az összeöntött búzát az ottani hivatalos őrlési engedéllyel rendelkező vízimalomban őrölték meg.

Bár még nem gyűlt össze az összes búza a Magyarok Kenyeréhez, hisz Székelyföldön még aratnak, de bejelentették, hogy már meghaladja az összegyűlt mennyiség a tavalyi 450 tonnát.”

(MTI/Kárpátalja/bzs)