Burgonyarákveszély

A közelmúltban arról szóló híreket olvashattunk az ukrán sajtóban, hogy a mezőgazdasági területek monitoringozása során Ivano-Frankivszk megye három (4,45 ha terület) és Csernyivci megye egy járásában (7,59 ha) burgonyarákot mutattak ki. A szakemberek elrendelték a fertőzött növények megsemmisítését, és karantént vezettek be a burgonya értékesítésére.

Jevcsakova Okszanát, a Kárpátaljai Megyei Növényegészségügyi Laboratórium illetékes osztályvezetőjét arról kérdeztem, mi okozza a burgonyarákot, előfordul-e Kárpátalján a kór, hogyan védekezhetünk ellene, és veszélyes-e a fertőzött gumó emberre, illetve jószágra.

– A betegség nem új. A múlt század elején mutatták ki először, megyénkben 1924-ben figyeltek fel rá. Azóta 10 – a Nagy­be­rez­nai, Pe­re­cse­nyi, Vo­ló­ci, Ra­hói, Ökör­me­zői, Szoly­vai, Té­cső, Husz­ti, Mun­ká­csi és Ilos­vai – járásban mutatták ki. A legelterjedtebb és a legnagyobb károkat a hegyvidéki – Ökörmezői és Rahói – járásokban okozza, ahol az éghajlati adottságok miatt ráadásul többnyire csak a burgonya terem meg.

Ukrajnában Kárpátalján kívül több helyen – Donyeck, Vinnic­ja, Herszon, Zsitomir, Szumi, Kijev, Lviv megyékben – van úgyszintén jelen, és a már említett Ivano-Frankivszk és Csernyivci megyében.

– Mit kell tudni a betegségről?

– A burgonyarákot a Synchytrium endobioticum idézi elő, a termesztett növények közül egyedül a burgonya a természetes gazdanövénye, de vad Solanum-fajokat (keserű csucsor, ebszőlő) is fertőz. A tünetek főként a gumóban jelentkeznek. Hifát (gombafonálszerű képződmény) nem képez. A gumóban vagy a talajban telel át. A téli, vastag falú spóraháló a talajban akár 20-30 évig is életképes marad. 8 Celsius-fok felett bocsátja ki az egycsillós spórákat, amelyek nedves körülmények között mozogva keresik meg a gazdanövényt. A nyári spórahálóban képződő spórák terjesztik a fertőzést a tenyészidőben. A spórák a környezeti tényezőkre érzékenyek, 20 fok felett életképtelenek. Kedvezőtlen körülmények között a spórák fúziójával jön létre a vastag falú, áttelelő spóraháló.

– Hogyan terjed?

– A betegség elsősorban a fertőzött burgonyagumóval terjed. De nagy szerepet játszik a kór továbbterjedésében a fertőzött gumóhoz, a talajművelő eszközökre, betakarítógépekre, szállítóeszközökre, emberek, állatok lábára tapadt föld. Úgyszintén átvihető a fertőzött talajban nevelt bármilyen palántával, de a szél és a víz is új területekre juttathatja.

– Milyen károkat okoz?

– A burgonyarák által okozott kár egyáltalán nem lebecsülendő. Felszaporodása ellehetetlenítheti a burgonya ter­mesz­tését. Hatalmas károkat okoz a gazdák számára, főleg ott, ahol ez a létfenntartás egyik növénye. Súlyos esetekben akár 80 %-kal csökkenhet a terméshozam.

– Az önök laboratóriumában végeznek ilyen vizsgálatot?

– Természetesen. Tervszerűen az egész megyében évente két alkalommal végzünk vizsgálatokat: tavasszal talajmintát veszünk, ősszel pedig a burgonyagumókat vizsgáljuk. Kárpátalján általában 5-6 helyszínen mutatunk ki fertőzést, ezek régi gócpontok. Tavaly összesen 2197,88 ha területen volt jelen a burgonyarák. Magánszemély vagy farmer is kérhet vizsgálatot, de azt tudni kell, hogy amennyiben kimutatjuk a fertőzést, zárlatot rendelünk el az adott gazdaságot illetően. Ez azt jelenti, hogy nem értékesítheti a fertőzött területen termesztett burgonyát mindaddig, amíg az ismételt vizsgálat nem mutat fertőzésmentességet.

– Vannak látható jelei?

– A föld feletti részeken a betegség tünete nem mindig látható. A növény visszamarad a fejlődésben. Előfordul, hogy a hajtás alsó részén, a rügyek helyén zöldes burjánzás figyelhető meg. A tünet elsősorban a föld alatt, a gumókezdeményeken és a gumón látható. A fiatal gumók alaktalanná, szivacsossá válnak. A jellegzetes, karfiolszerű rákos kinövések a gyökerek kivételével a burgonya összes részén előfordulhatnak. A tumorok a föld feletti részeken megzöldülnek, a gumókon megbarnulnak, ennek következtében azok használhatatlanná válnak. Nagyon ritkán, durva fertőzés esetén előfordul, hogy a burgonya egész föld feletti része, még a virágja is látványosan beteg, karfiolszerű burjánzás látható a növényen.

– Hogyan szabadulhatunk meg tőle?

– Ahol a kártevő már megtelepedett, onnan kiirtani szinte lehetetlen, ezért a megelőzés a legfontosabb! A gomba nagy mennyiségben képződő kitartó spórái évekig életképesen fennmaradnak a talajban. Vegyi védekezéshez nem állnak rendelkezésre engedélyezett szerek. A burgonyarák ellen különböző védekezési eljárások komplex alkalmazása lehet eredményes: vetésforgó és a rezisztens fajták termesztése, valamint műtrágya- és szervestrágya-bevitel, a fertőzött növény elégetése vagy mésszel történő fertőtlenítése. A vetésváltásra leginkább a kalászosok felelnek meg. Ajánlatos a burgonya legalább 4 éves forgóban való termesztése. A vetésváltás ott jelent megoldást, ahol elegendő földterület áll a gazdák rendelkezésére. Hegyvidéken, ahol kis területek alkalmasak talajművelésre és gyakorlatilag csak a burgonya terem meg, a vetőanyag igényes kiválasztása, rezisztens fajták ültetése jelenthet megoldást.

– Milyen fajtákat ajánl?

– A Volóci járásban működő Alsóvereckei (Nizsnyi Vorota) Kísérleti Állomáson kifejlesztettek több helyi termesztésre alkalmas fajtát. 2012-ig külön program szerint ingyen kaphattak a gazdák vetőburgonyát. Napjainkban a burgonyarák ellen a Bozsedar, Dobrocsin, Partner, Dubrivka, Karlik, Kurjer, Grant, Viktória, Kardinál fajta a legmegfelelőbb.

De emellett a zárlati rendszabályokat szigorúan be kell tartani (a fertőzött burgonya megsemmisítése, 4-5 éves termesztési tilalom, alapos eszközmosás). Nagyon fontos, hogy a fertőzött burgonya nem értékesíthető, és tilos a felhasználása étkezési célra.

– Ez azt jelenti, hogy veszélyes a fogyasztása?

– Igen. Az emberek számára mindenképp tilos a fogyasztása. De a fertőzött gumók annyira látványosan betegek, hogy aki a kezébe vesz egy burgonyarákkal fertőzött gumót, aligha jut eszébe azt ételbe felhasználni.

Jószágok esetében megengedett a fogyasztás, de kizárólag hőkezelve. Vágják ki a gumók fertőzött részét és főzzék meg, így adhatják a háziállatoknak. A betegség nem veszélyes az állatra, viszont emésztőrendszerén keresztül kijut a természetbe, és a szerves trágyával újabb területeket fertőzhet meg.

Rehó Viktória