A csipkebogyó termesztése II.

A csipkebogyó telepítése előtt érdemes átgondolnunk, hogy mi a célunk a terméssel: lekvár készítésére, szörpök, italok előállítására, esetleg a gyógyszeripar céljaira szánjuk a bogyókat. A telepíteni kívánt fajtát, vagy fajtákat ennek alapján válasszuk meg!

A kutatók, illetve a nemesítők a csipkebogyó esetében is számos fajtát alakítottak ki. Ezek általában valamely főbb, előnyös tulajdonságukban térnek el egymástól, illetve az alapfajoktól.

1. Karpatia rózsa. Főként bőséges terméséért termesztik, amely a talajtól, illetve a tápanyag-utánpótlástól függően 4,5–7 tonna/ha lehet. Talajadottságokra nem érzékeny, viszont minimális tápanyag-utánpótlással (elegendő 200 kg/ha dinitro-ammóniumfoszfát, tövenként 110-120 g műtrágya) megduplázható a termésmennyiség. Húsaránya 75%, ami lekvárkészítés szempontjából kiemelkedő. A bogyók súlya 4-4,5 g. Nagy hátránya viszont, hogy hatalmasra nő, átlagos magassága 2,5–3 méter, bokra szétterülő, lehajló. Gyorsan növő fajta, telepítése 4 m x 1,5 m tő- és sortávolságra ajánlott, azaz egy hektárnyi területre 1 666 növényre van szükség. A Karpatia fajta beszerzése nehéz, viszont gyorsan szaporítható.

2. Konstancin rózsa. Ezt a fajtát magas C-vitamin-tartalmáért nemesítették ki, és vonták termesztés alá. Gyümölcsének minden grammja 3500 milli­gramm C-vitamint tartalmazhat, míg például a Karpatia fajta esetében ez az érték 1200–1600 milligramm. Húsaránya kiemelkedő, 80%. Bogyójának súlya 3,5–3,8 g. A magas vitamintartalom eléréséhez jó minőségű, tápanyagokban gazdag talajt igényel, továbbá bőséges műtrágya-utánpótlást (400 kg/ha dinitro-ammóniumfoszfát, tövenként 150-160 g műtrágya). Átlagos termésmennyisége öt tonna/ha. Alacsony termetét – 0,8–1,5 méter – figyelembe véve ajánlott a 4 m x 1 m sor- és tőtávolság, amiből következően 2500 tő szükséges hektáronként. Az ültetési alapanyag beszerzése nehéz, illetve a szaporítása is sok problémába ütközik (nehezen gyökeresedik). Ennek a fajtának a telepítése azoknak a vállalkozóknak ajánlott, akik főként a gyógyszeripar számára termelnek, a biotermesztésben kívánnak érvényesülni.

3. RB–2. Ez a fajta a Kárpá­ti­á­hoz hasonló, viszont burjánzó, lehetetlen az egyenes sorok fenntartása. Sokkal több munkát igényel, viszont termésmennyisége 6,5–7 tonna/ha. A talajra és termőtájra nem igényes, műtrágyát nem igényel. Javasolt ültetési távolság: 4 m x 1,5 m. Gyenge húsaránya miatt (61%), főként gyümölcslé készítésére ajánlott.

4. FRP–1 fertődi hibrid. Magyar nemesítésű fajta. Hatalmas bogyójú (6–8 g). A bokor közepes méretű, felálló. Javasolt ültetési távolság: 4 m x 1 m. C-vitamin-tartalmát tekintve kiemelkedő, könnyű a szedése, feldolgozása. Műtrágyaigénye a Karpatia fajtához hasonló. Húsaránya 70%. Gyümölcslé, lekvár készítésére, illetve a gyógyszeripar számára is alkalmas fajta.

5. Vitaminij. Igen érdekes fajta, főként a gyógyszeripar számára termesztik hatalmas bogyója (8 gramm), továbbá 3000 milligramm/gramm C-vitamin-tartalma miatt. Ehhez a fajtához könnyű hozzájutni.

6. PiRo–3. Német fajta, melyet főként tea, illetve üdítőitalok készítéséhez használnak. Bokra közepes méretű, 1,5–2 méter magas, elterülő. Ültetési távolság: 4 m x 0,8 m. Bogyója igen nagy: 7-8 gramm. Húsaránya 80%, vitamintartalma kiemelkedő. Műtrágyaigénye a Karpatia fajtáéhoz hasonló. A szaporítóanyag beszerzése nagyon nehéz, viszont gyorsan szaporítható. Ehhez igen hasonló ukrán fajta a Voroncovszkij, melynek beszerzése könnyű.

A felsorolt fajták csupán töredékét képezik a kínálatnak, viszont termesztésre főként ezek javasoltak attól függően, hogy termésünket miként dolgozzuk fel, és hogyan fogjuk értékesíteni. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám