Oltási kampány Uljana Szupruntól

Uljana Szuprun megbízott ukrán egészségügyi miniszter pénteken, január 4-én munkalátogatást tett Kárpátalján. Az egynapos látogatás során találkozott Jaroszlav Halasszal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal megbízott elnökével és a megye egészségügyi főosztályának kollektívájával, Ungvár, majd Munkács város és az egészségügyi hivatalok vezetőivel. A megbeszéléseken többek között szó esett az egészségügyi ágazat reformjáról, az egészségvédelmi rendszer finanszírozásának változásairól, az Elérhető gyógyszer állami programról, a minőségi egészségügyi ellátásról, a mentőszolgálat tevékenységének tökéletesítéséről és egyéb kérdésekről.

A zártkörű hivatalos találkozókat követően Uljana Szuprun az ungvári városháza kistermében sajtótájékoztatót tartott a megye újságírói számára, ahol két témát fejtett ki részletesen, pontosabban két kérdésben kampányolt. Az egyik a vakcinálás, a másik a családorvosokkal való szerződés megkötése volt. Látogatásának célját úgy összegezte: azért jött, hogy ismertesse, mivel foglalkoznak, és eloszlassa azokat a tévhiteket, miszerint valamit is rosszul csinálnak.

– Aki még nem kötött szerződést a családorvosával, minél rövidebb időn belül tegye ezt meg – hangsúlyozta Uljana Szuprun. – Hiszen az orvosok és az intézmények a páciensek számától függően kapnak finanszírozást. A nagyobb állami juttatás pedig béremelést, jobb feltételeket és új berendezések vásárlását teszi lehetővé.

Elhangzott, hogy a jövőben az Elérhető gyógyszerek (Доступні ліки) program keretében csak a családorvosok elektronikus receptje alapján juthatnak ingyen vagy részleges térítéssel orvossághoz a páciensek.

Július 1-től indul az Elérhető diagnosztika (Доступна діагностика) elnevezésű program, amely a páciens diagnosztikai szükségleteinek a 80%-át fogja fedezni, köztük a legszükségesebbeket: röntgen, ultrahang, echokardiográfia, a korábbi 8-hoz még 12-féle laboranalízis. Erre éves szinten 2 milliárd hrivnyát különítettek el.

A családorvosok július 1-től elektronikus úton irányítják szakorvosokhoz a betegeket, akik választhatnak, hogy melyik intézményben keresik fel az adott specialistát, s akár magánklinikákat is választhatnak. Ez megnyitja az egészségügyi szolgáltatások piacát Ukrajnában.

Az ügyvezető miniszter asszony ismertette az egészségügyi dolgozók képzési, illetve továbbképzési rendszerében tervezett változásokat. Az orvosi szakra jelentkező végzősök ZNO (emelt szintű érettségi)-eredménye minimum 150 pont lehet, a 3. évfolyamosok és a végzős egyetemisták egységes állami szakvizsgát (ЄДКІ) fognak tenni, amely magába foglalja a szakmai idegennyelv-ismeret, valamint a gyakorlati készségek felmérését és a nemzetközi doktori tesztet is. Az internatúra és a diploma utáni képzés is megváltozik. Már benyújtották a Miniszteri Kabinethez az egészségügyi dolgozók licenzálásának koncepcióját, amely arra irányul, hogy a dolgozók minél kevésbé függjenek az intézményvezetőtől.

Elhangzott, hogy Ukrajnában a hivatalos adatok szerint közel 380 ezer gyermek nem kapott kanyaró elleni oltást. Pedig Szuprun szerint vakcinák vannak, azok megbízható minőségűek, belga és amerikai gyártók termékei. „Tavaly például a 950 ezer beoltott ukrán polgár közül senki sem halt bele az oltás szövődményeibe. Ezzel szemben viszont Ukrajnában másfél év alatt 54 ezer beoltatlan ember lett kanyarós és közülük 22-en meghaltak. Ez megengedhetetlen egy európai országban a XXI. században. Egész Európában Ukrajnában a legmagasabb a kanyarósok száma.” A miniszter állítása szerint olyan kijelentés is elhangzott már, hogy akár a vízummentességet is megvonhatják az ukrán polgároktól, amennyiben nem javul az oltottsági arány. „Megdöbbentő, de több ember betegedett meg kanyaróban, mint amennyien megsebesültek az ország keleti részében dúló harcokban. Az 5 éve tartó háborúban közel 50 ezer ember szenvedett sérülést. Így a vakcinálás nemzetbiztonsági kérdés” – hangsúlyozta.

Kárpátaljához hasonlóan Lviv (Lemberg) és Ivano-Frankivszk megyékben a legmagasabb a kanyarós fertőzések száma, és a legalacsonyabb a lakosság oltottsági szintje. Ezekben a megyékben mobil orvoscsoportok fogják járni az iskolákat, és a szülők tájékoztatását követően beoltják a gyerekeket. A katonák, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók vakcinálását is tervezik.

„Lemberg megyében tegnap elkezdtük a speciális vakcinálási műveletet, amelynek keretében egy hónap folyamán beoltják azt a 29 ezer gyereket, akiket valamilyen oknál fogva mostanáig nem oltottak be kanyaró ellen. Ott 11 ezren betegedtek meg, 2 gyerek meghalt. Ezután következik Ivano-Frankivszk megye. Az előzetes tervek szerint Kárpátalján áprilisban rajtolna a kanyaró elleni oltási kampány” – jelentette be Uljana Szuprun és arra kérte a szülőket, hogy ha rendelkeznek is „nem teljesen hiteles oltási igazolással”, forduljanak orvoshoz és oltassák be gyermeküket.

A vakcinákról általánosságban elhangzott, hogy az ország jelenleg 125%-ban ellátott, és Kárpátalján is biztosított az oltóanyag-mennyiség a terv szerinti, illetve a terven felüli vakcináláshoz. Szuprun szerint korábban sem volt vakcinahiány sem az országban, sem megyénkben. Ha mégis, akkor ez azért következett be, mert a kárpátaljai egészségügyi vezetők nem tudják, hogyan kell előrelátóan rendelni. Sőt, a leszállított oltóanyagot sem megfelelően osztották el a járások és városok között. Így azt sem érti, Hennagyij Moszkal miért kért Magyarországtól vakcinát.

Mint ismeretes, Szuprun 2018 februárjában csempészárunak minősítette a Magyarországról humanitárius segélyként érkezett, a nemzetközi előírásoknak megfelelő kanyaró elleni oltóanyag-szállítmányt. Ezzel egyébként a magyar és az ukrán határőrszolgálat, illetve vámhivatal munkatársait, az Ukrán Vöröskeresztet, Kárpátalja kormányzóját és Magyarország kormánybiztosát is csempészéssel vádolta. Arra a kérdésre, hogy milyen indíttatásból tette ezt, a miniszter kitért a válasz elől, mondván, nem kell kiélezni a helyzetet.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azért alacsony az egészségügyi dolgozók bére, és rosszak a körülmények, mert tájékozatlanok az orvosok és a páciensek, nem kezdeményezték időben az intézmény megreformálását, nem indítványozták a kollektív munkaszerződés aláírását, stb. A káderhiány a helyhatalmi szervek hatásköre, nem pedig a központi vezetésé. Kijevben csak a szabályokat írják elő, és azokat a dolgozókat fogják pótlólagosan jutalmazni, akiknek a körzetében minden gyerek vakcinált, kigyógyulnak a tbc-ből, jó a cukorbetegek véreredménye, kevés a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők száma.

Nos, mint láthatjuk, a messziről jött ember azt mond (vagy nem), amit akar.

Rehó Viktória