A hiány növelésével teremt pénzt a kormány
A parlament hétfőn második nekifutásra módosította a költségvetést. Íme néhány szám ízelítőül az új büdzséből.
A kormány azzal számol, hogy az államkincstár bevételei 2020-ban 119,74 milliárd hrivnyával, azaz 11%-kal csökkennek. Ráadásul a parlamentben elhangzott, hogy a bevételek már a karantén előtt is csökkentek.
A költségvetési hiány legalább a háromszorosára, 96,27 milliárd hrivnyáról majd 300 milliárdra nő. Ez több mint a büdzsé kiadásainak 25%-a.
A költségvetési kiadások 82,39 milliárd hrivnyával majd 1,2 trillió hrivnyára nőnek. A növekmény oroszlánrészét a koronavírus elleni küzdelemre létrehozandó alap és a Nyugdíjalap viszi el.
A GDP 4,8%-kal csökken, miközben az infláció 6%-kal évi 11,6%-ra nő.
Az infláció figyelembevételével 4,5%-kal csökken az átlagos reálbér, amely 10 700 hrivnyát tesz majd ki. Ezenkívül a költségvetésből eltávolították azt a normát, mely szerint a kormánynak erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a létminimum összegét 4,2 ezer hrivnyára növelje.
A költségvetés az export 5,5%-os és az import 10%-os csökkenésével számol. A kereskedelmi mérleg hiánya 8,3 milliárd dollárt tesz majd ki.
Az átszabott büdzsé 29,5 hrivnyás dollárárfolyammal operál. Jelenleg a dollár árfolyama valamivel 27 hrivnya fölött áll, vagyis számítani lehet rá, hogy az év folyamán az árfolyam a harminc hrivnyát is meghaladja majd, hogy az esztendő végére kijöjjön a 29,5 hrivnyás átlag.
A költségvetés végső tervezetében a belső államadósság 4,4 milliárd, a külső 4,1 milliárd dollárral nő. Figyelembe véve az idei költségvetésben már szereplő 3 milliárdot, az idei büdzsé teljes adósságterhe meghaladja a 11 milliárd dollárt.
Néhány további érdekes adat. A költségvetést módosító indítvány első változata szerint a kommunális szolgáltatások díjainak fizetésére igénybe vehető lakossági szubvenció összegét 8 milliárd hrivnyával kurtították volna meg. Miután az elképzelés nagy felháborodást váltott ki, a második variánsából eltűnt ez a norma, hogy azután a módosító indítvány utolsó változatában ismét megjelenjék.
Csökkentették az úgynevezett Stabilizációs alapot. Az alapba eredetileg mintegy 120 milliárdot szántak, végül majd 64,3 milliárd hrivnyára csökkentették az összeget. Ebből a pénzből kell finanszírozni az orvosok bérpótlékát a járvány idejére, az egészségügyi berendezések beszerzését, a munkájukat elvesztett emberek segélyezését. Kérdés, hogy elég lesz-e ez az összeg minden feladatra?
A nacionalisták és Petro Porosenko híveinek tiltakozására a kormány visszaadta a „hazafias” kiadási tételeket. Vagyis 150 milliót kapott az Ukrán Kulturális Alap, 100 milliót az Ifjúsági és Sportminisztérium, 300 milliót a nemzeti tudományos akadémia, 50 milliót a hazafias filmgyártás.
Megmaradhatott az előző kormányzat egy másik programja is, az Új ukrán iskola (NUS), amelynek költségvetését végül csak 360 millióval csökkentették az eredetileg tervezett félmilliárd helyett. Így végül mintegy 1,2 milliárd jut a NUS-ra – íme egy újabb „fontos” tétel válság idején. Ugyanakkor a helyhatóságoktól elvették a 1,5 milliárd hrivnyányi pedagógustámogatási szubvenciót. Vagyis a tanárok pénzét tulajdonképpen egy kétes értékű reformra fordítják.
A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat finanszírozását 19 milliárd hrivnyával emelték. Ezt a járványkórházakra és a koronavírusos betegek kezelésére fordíthatják.
Ugyanakkor kevesebb pénz jut a helyhatósági szerveknek. A Regionális Fejlesztési Alap 7,5 milliárd hrivnyáról 4,9 milliárdra „fogyott”, a Szociális és Gazdaságfejlesztési Alap 2 milliárdról 1,7 milliárdra, az Egyesült Területi Közösségek (OTH) támogatását szolgáló 2,1 milliárdos alapot pedig jelen helyzet szerint teljesen megszüntették, akárcsak a pedagógusok támogatására szolgáló, már említett szubvenciót. A helyi költségvetések ezzel összesen mintegy 9-10 milliárd hrivnyától esnek el.
(ntk)
