Földpiac: Nyitáshoz készülve
Volodimir Zelenszkij elnök az Ukrajna 30 fórumsorozat hétfői, a termőföldnek szentelt programja alkalmából nyilvánosan írta alá azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a településhatárokon kívüli állami földek közösségi tulajdonba adását.
Így látja az elnök
„A 2194. számú törvény gyökeresen megváltoztatja államunk földgazdálkodását, földalkotmánynak is nevezik. Ez a törvény elveszi az irodai tisztviselőtől a funkciót, hogy bejegyezze a jogot ahhoz a földhöz, amelyet még életében nem látott” – jelentette ki az államfő.
Szerinte a törvény végérvényesen visszaadja a kistérségeknek (a hromadáknak) a földjeikkel való rendelkezés jogát, és egyértelműen előírja, hogy csak Ukrajna állampolgárai vásárolhatnak és adhatnak el földet az országban.
Az elnök a fórumon azt is hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági földterületek értékesítésének moratóriuma kétkrímnyi méretű földterület ellopásához vezetett.
„2014-ben Oroszország elcsatolta államunktól a Krím félszigetet. A moratórium alatt néhány üzletember és politikus annyi földet lopott az államtól, ami kis híján megegyezik a Krím félsziget területének a kétszeresével. Természetesen mindent megteszünk, hogy visszaszerezzük mindkettőt” – jelentette ki.
Az államfő egyben emlékeztetett, hogy a Legfelső Tanács korábban jóváhagyott egy másik, a földpiac teljes értékű működése szempontjából ugyancsak fontos törvényt, a 2195. számút. Ez vezeti be az elektronikus földárveréseket az országban. Zelenszkij szerint a jogszabály garantálni hivatott a helyi költségvetések feltöltését, lehetővé teszi minden ukrán számára, hogy aukción vegyen részt, és földhöz jutva gazdálkodni kezdjen.
Mit ír a törvény?
A 2194. számú jogszabály kulcsfontosságú rendelkezése, hogy előírja a településhatárokon kívüli állami tulajdonú földek átadását kommunális tulajdonba. Kivételt képeznek azok a területek, amelyekre az államnak feladatai ellátásához szüksége van.
A törvény felhatalmazza az önkormányzatokat a magánkézben lévő földterületek rendeltetésének megváltoztatására. Emellett a településhatárokon kívüli területek részletes rendezési terveinek jóváhagyása is önkormányzati feladattá válik. A földhasználattal és -védelemmel összefüggő feladatok ugyanakkor a megyei állami adminisztrációkra, valamint a kistérségi önkormányzatok végrehajtó szerveire szállnak át.
A törvény emellett külön mechanizmust vezet be a kistérségek határainak rögzítésére az állami földkataszterben.
Indulatok és kételyek
A parlamentben a honatyák több mint háromezer módosító indítványt nyújtottak be a 2194. számú törvényjavaslathoz, zömüket nyilvánvalóan obstrukciós céllal. Főként az Ellenzéki Platform – Az Életért és a Haza frakciók jeleskedtek ebben, amelyek a földforgalmi moratórium feloldását is elutasítják. A módosító indítványok márciusban kezdődött vitája hetekre megbénította a parlamentet. „Szégyen” – kiáltozta az ellenzék, amikor április 28-án végre második olvasatban is elfogadták a törvényt.
Ezzel együtt tény és való, hogy a Legfelső Tanács apparátusának jogi főosztálya sem volt teljesen elégedett a törvényjavaslattal. Szerintük a jogszabály egyes rendelkezései megkönnyítik a földhöz jutást a külföldiek, hontalanok, külföldi jogi személyek számára. Azt is felróják a törvénynek, hogy bizonyos esetekben kiszolgáltatja az állami közigazgatást a helyhatóságoknak.
Annyi bizonyos, hogy az állami hatóságok jogkörei a minimálisra zsugorodtak a földrendezéssel, a föld adásvételével összefüggő ügyekben. Eközben a polgárok komoly eszközhöz jutottak érdekeik érvényesítése érdekében, amennyiben lehetőséget kaptak, hogy az állami hatóságok és az önkormányzatok határozatait földügyekben a bíróságon támadják meg.
Ugyanakkor nem sokkal a földpiac július 1-jei beindulása előtt még mindig fogalmazódnak meg kételyek azzal kapcsolatban, hogyan boldogulnak majd a kistérségek a rájuk háruló új feladatokkal. Csak egy a számtalan lehetséges probléma közül: szakértők véleménye szerint gondok adódhatnak a kistérségek közötti határok kijelölése során, a határviták viszont lelassíthatják a föld értékesítését, illetve a területrendezés folyamatát.
Népszavazás a láthatáron?
Az ellenzék – elsősorban a Haza – továbbra sem nyugodott bele a földértékesítési moratórium feloldásába. A Központi Választási Bizottság (CVK) öt országos népszavazást kezdeményező csoportot regisztrált a napokban. Ezek a csoportok hivatottak megszervezni a választók támogató aláírásainak gyűjtését, hogy referendumot írjanak ki az általuk javasolt kérdésekről. A népszavazásra bocsátandó kérdések egyike: „Támogatja a mezőgazdasági rendeltetésű földek (telkek) értékesítésének lehetőségét Ukrajnában?” Vagyis könnyen előfordulhat, hogy miközben július 1-jén az Ukrajna egyes jogszabályainak módosításáról a mezőgazdasági célú földek forgalmazásának feltételeire vonatkozóan című törvény alapján megindul a föld adásvétele, még idén népszavazást tartanak erről a kérdésről. A szavazás kimenetele és következményei egyelőre beláthatatlanok.
(zzz)
