Közgyűlést tartott a KMKSZ Forgolányi Alapszervezete

Megtartotta rendes évi közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Forgolányi Alapszervezete. Az eseménynek a helyi általános iskola adott otthont augusztus 15-én.

Tóth-Molnár Emőke alapszervezeti elnök beszámolójában szót ejtett a közösségi életet jó időre megbénító Covid–19-járványról, de arról is, hogy a Kárpát-medencei Iskolafejlesztési Program keretében a Forgolányi Általános Iskolában is újracsempézték több osztályterem padlózatát, amiért köszönetet mondott Magyarországnak. A helyhatósági választások kapcsán megköszönte mindazok szavazatait, akik a KMKSZ képviselőire voksoltak. Végül pedig arról szólt, mekkora szükség lenne arra, hogy kikapcsolódási lehetőségeket biztosítsanak a fiatalok számára, s reményét fejezte ki aziránt, hogy idén ősszel meg tudják rendezni a szüreti bált.

Barta József, a KMKSZ alelnöke beszéde elején a koronavírus elleni küzdelemről és a védőoltásokról szólt, megjegyezve, hogy nem mindenki ért egyet az oltakozással, pedig szükség van rá, mert a vakcinák mellékhatásait össze sem lehet hasonlítani a betegség okozta egészségkárosodásokkal, köztük a súlyos szövődményekkel. Majd szólt a Magyarországról érkező szociális, oktatási, gazdasági és infrastrukturális támogatásokról, valamint arról, hogy ezek folytatódása érdekében nekünk is támogatnunk kell szavazatainkkal a Fidesz–KDNP pártszövetséget a jövő évi magyarországi parlamenti választásokon, mivel az ellenzék győzelme esetén ezek a támogatások megszűnnének. Ezt követően kitért rá, hogy Kijevben is kezdik felismerni a Magyarországgal való jószomszédi kapcsolatok előnyeit, ám mint leszögezte: nem lehet úgy jószomszédi kapcsolatokra törekedni, hogy eközben alaptalan eljárásokat folytatnak magyarországi támogatásokat koordináló helyi alapítványokkal szemben. A KMKSZ érdekvédő küzdelméről szólva kifejtette, hogy ha egy nép önként lemond a jogairól, akkor azokat végleg elveszti, ám amennyiben vállalja a politikai küzdelmet, akkor sikerrel járhat, tehát nekünk is ki kell tartanunk. Amellett segíteni kell a kárpátaljai magyar fiatalokat abban, hogy itthon tudjanak boldogulni, hiszen ők jelentik a jövőnket. Az oktatási törvény kapcsán pedig szót ejtett arról, miszerint sikerült elérni, hogy az állami iskoláink esetében lelassítsuk az ukránosítást, másrészt pedig azt, hogy ne vonatkozzon a nem állami oktatási intézményekre, köztük a Rákóczi-főiskolára. A jövőben újabb egyházi líceumokat, illetve nem állami fenntartású szakiskolákat kell alapítani, mivel mindezek oktatási nyelvét maga az adott oktatási intézmény döntheti el, így kiskapu nyílt a magyar nyelvű oktatási rendszer továbbélésére. Kitért a földprivatizáció fontosságára, s kijelentette: a kárpátaljai magyarok földjeinek a mi kezünkben kell maradniuk.

Hevesi Miklós, a KMKSZ Szőlősgyulai Alapszervezetének az elnöke, a Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács többségét alkotó KMKSZ-frakció vezetője és az önkormányzat oktatási osztályának a helyettes vezetője is szót kapott, aki kifejtette: költségvetési hiánnyal vették át a kistérséget alkotó községeket, az idei esztendő első felét viszont már költségvetési plusszal zárta a kistérség önkormányzata. E siker mellett azonban a problémákról, az elhanyagolt közintézményekről, műemlékekről is beszélt, megjegyezve: a korábbi községi tanácsoknak akkor kellett volna megállítaniuk az épületek állagának a leromlását, amikor még csak megkezdődött a folyamat, a kistérségi önkormányzatnak most már sokkal nehezebb helyreállítania a leromlott állagú épületeket. Tóth-Molnár Emőke pedig kifejtette, megkezdték a kistérség fejlesztését, de időre van szükség ahhoz, hogy eredményeket érjenek el.

Lajos Mihály