A fejes káposzta fajtaválasztása a tavaszi termesztéshez

2021. december 29., 09:08 , 1089. szám

A fejes káposzta hajtatása régóta elterjedt Kárpátalján. Napjainkban már nemcsak az ukrán lakosságú körzetekben – Magyarkomját (Veliki Komjati), Alsókaraszló (Zariccsja) – termesztik nagy területen a fejes káposztát, de a tiszántúli térségben is egyre több gazda foglalkozik e növénnyel. Mivel a hidegtűrő növények közé tartozik, azoknak a gazdáknak is van lehetőségük a korai hajtatásra, akiknek a fóliasátrukból hiányzik a fűtési rendszer. Nem véletlen tehát, hogy egyre több gazda foglalkozik a fejes káposztával, kihasználva a korai, fűtés nélküli termesztésre kínálkozó lehetőséget. Mint általában minden zöldségfélénél, így a fejes káposzta esetében is számos fajta közül választhatunk. Az alábbiakban a fajtaválasztás szempontjairól lesz szó.

A termesztendő növény megválasztásakor ismernünk kell a fejes káposztára jellemző fontosabb fajtatulajdonságokat, hogy el tudjunk igazodni az egyre növekvő kínálatban.

A fejeskáposzta-fajtákat tenyészidejük, avagy az ültetéstől a szedésig eltelt napok száma alapján három csoportra oszthatjuk:

• rövid tenyészidejűek: 48–90 nap;

• közepes tenyészidejűek: 90–120 nap;

• hosszú tenyészidejűek: 120–160 nap.

Hajtatásra mindenképp a rövid tenyészidejű, hibrid fajtákat válasszuk, amelyek az ültetéstől számított 48–55 nap után már szedhetők.

Alaktanilag fontos fajtabélyeg a növekedési erély, mert ez később, a kiültetéskor hatással van a tenyészterületre. A fejes káposzta tenyészterülete fóliasátorban a korai fajták esetében 35 x 30 cm, a hosszabb tenyészidejű fajtáknál 40 x 30 cm legyen. A túlságosan ritka ültetés korai és szép növényeket biztosít, de keveset, a túl nagy sűrűség viszont a tenyészidőt megnyújtva bevételkiesést okozhat a gazdának.

A levelek nagysága, száma, alakja közvetlenül hat a fej nagyságára és formájára. A fejes káposztán megkülönböztetjük a külső, a fejet borító és a fejet alkotó leveleket, amelyek egymástól színben és számban eltérők, egymáshoz viszonyított arányuk fajtacsoportonként változó. A levelek színe lehet különböző árnyalatú, zöld vagy lila – ezt a viaszréteg vastagsága is befolyásolja. A korai fajtáknál gyakori, hogy a fejet borító levelek a fejesedés után sem világosodnak ki, sőt a belső levelek sem fehérek.

Fontos fajtabélyeg-hordozó a fej alakja, nagysága, tömöttsége. A fej legtöbbször gömb vagy lapított gömb alakú. Tömege a hajtatott fajtáknál 0,5-1,5 kg-os. A fej tömöttsége egyrészt fajtabélyeg, másrészt a környezeti tényezők befolyásolják.

A biológiai tulajdonságok közül a hőtűrés, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a tárolhatóság, az egyszerre érés és a repedési hajlam említendők.

A fajták hőtűrése nem egyforma, itt részben a tavaszi palántakori lehűléseket, az őszi fagyok tűrését és a növény viselkedését kell vizsgálni. A melegtűrés a hajtatott fajták fólia alatti fejesedőképességével és a nyári időszak tűrésével függ össze.

A betegségekkel szembeni ellenálló képesség a legfontosabb biológiai értékmérő tulajdonság. A vetőmagot előállító cégek egyre több olyan fajtát helyeznek forgalomba, amelyek ellenállnak az egyes vírusoknak, az alternáriának, a xantomonásznak, a fuzáriumos betegségeknek, de vannak peronoszpóra- és tripsztoleráns fajták is.

A repedési hajlam az egyenetlen vízellátás és túlérés esetén nagy károkat okoz a gazdáknak, ugyanis a felrepedt káposzta nagyban veszít a piaci értékéből.

Népszerűbb fejeskáposzta-fajták

Jetma F1. Az egyik legkorábbi hajtatásra alkalmas fajta. Kompakt növekedésű, alsó levelei kicsik, tenyészideje 53 nap, a fejek mérete 0,8-1,5 kg, a fej színe üde világoszöld, nem hajlamos idő előtti repedésre, ültetése fóliában február közepétől ajánlott.

Pandion F1. Nagyon korai, 53–58 nap tenyészidejű, 1-1,5 kg átlagtömegű, frisspiaci értékesítésre való káposzta. Jó hidegtűrő, repedésre nem hajlamos. A fejek hamar tömörödnek, ezért már kisebb méretben is kivághatók. Alakja gömb. A fuzáriummal szemben ellenálló.

Mirror F1. Nagyon korai, 50–53 nap tenyészidejű, a fejek mérete 1,2-1,4 kg, nem reped.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza