Bemutatták A kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogai című kötetet Budapesten

Bemutatták a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz első kötetét Budapesten február 16-án. A szerzők, Csernicskó István nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Tóth Mihály jogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogait mutatja be a sorozat első kötetében, melynek elkészítésében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet működött közre.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntőjében elmondta: a kötet a politika, a tudomány és a közigazgatás közreműködésével jött létre. „Egy-egy ilyen kötetet nemcsak azért szeretünk megjelentetni, bemutatni, mert tudományos értéke van, hanem azért is, mert politikai szándékunk van azzal, hogy minél tágabb körben megismerjék a kisebbségek jogait” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a kiadvány hamarosan letölthető lesz a kutatóintézet honlapjáról is.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a kötet kezdeményezőjeként előadásában megjegyezte, ha őszre elkészül a sorozat mind az öt kötete, olyan látleletet tudnak felmutatni, ami alapján meghatározható, hol kell és hol lehet javítani a kisebbségek jogainak biztosítása érdekében.

A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes uniós tagállamok, társult országok – mint 2017. szeptember 1. óta Ukrajna – kisebbségvédelmi joganyagát az Európai Unió elvárásaival, és úgy vélte, fontos üzenete van annak, hogy egy ország – akkor is, ha nem kikényszeríthetőek ezek a szabályok – mennyire tartja be a kisebbségvédelmi joganyagot.

Szili Katalin a kötetsorozat céljára rávilágítva aláhúzta: fontos, hogy a kiadványokban 2021-es pillanatfelvételt készítsenek a határon kívül rekedt kisebbségi közösségek – éljenek akár tömbben, akár szórványban – jogairól és arról, milyen jogszabályi lehetőségek, keretek biztosítják a kisebbségi közösségek jogait az egyes országokban. Mint fogalmazott, ebben a kérdésben a legérzékenyebb terület a kárpátaljai magyarság helyzete, illetve az ukrán jogszabályi előírások, az utóbbi években ugyanis számtalan esetben szűkítették a kisebbségi jogokat Ukrajnában, amit Magyarország sajnálatosnak tart.

„Megállapíthatjuk, hogy a kötet egy XXI. század harmadik évtizedének elejére vonatkozó látleletet mutat, s a kisebbségvédelemhez kapcsolódó, folyamatosan változó jogszabályi korpuszt állít elénk” – jegyezte meg Szili Katalin, rámutatva arra, hogy ebből az is körvonalazódik, hogy hol voltak visszalépések az elmúlt időszakban, a kisebbségeket érő jogszűkítések és jogfosztások. A kötet lehetőség lehet arra is, hogy rávilágítson korunk egyik legfontosabb kihívására: az európai uniós tagországok és társult országok polgárai számára mit jelent a nemzeti kisebbségben élés, s megadatott-e a saját szülőföldjén kisebbségben élés biztonsága.

A miniszterelnöki megbízott előadásában kiemelte, hogy az elmúlt 12 évben megtették a fontos lépéseket a nemzet egyesítése érdekében, ez megjelent többek között az alap- és az állampolgársági törvényben, a határon túliak szavazati jogának biztosításában, és gazdasági támogatást is nyújtottak a határon túl élő magyaroknak, most pedig lehetőség van a „finomhangolásra” a nemzetpolitikában, s megteremteni azt a közös tudást, amely alapján közösen lehet tenni a visszalépések elkerülése érdekében. A nemzetpolitikában 2022 a cselekvő nemzet éve, s ennek kapcsán Szili Katalin hozzátette: április 3-án „az urnáknál is meg kell védenünk, amit a nemzetpolitikában elértünk”.

A cél az, hogy a magyar nemzeti közösségek büszkén tudják megélni magyarságukat, nemzethez tartozásukat, jó állampolgárai legyenek saját országuknak, ugyanakkor identitásukat távlatosan meg tudják őrizni – szögezte le Szili Katalin, majd kifejezte reményét, hogy Ukrajna vissza fog térni ahhoz a kisebbségvédelmi politikához, amelynek mentén az 1990-es évek elején elindult. „Továbbra is fontos a kiállás egymásért, Magyarország a jószomszédság és kooperáció keretében törekszik arra, hogy a közösségeket érintő kérdésekben párbeszéd legyen a két ország között. Erre a párbeszédre mi bármikor készen állunk” – tette hozzá.

Az első kötet szerzőivel folytatott beszélgetést Ferenc Viktória szociolingvista moderálta. Csernicskó István és Tóth Mihály felvázolták a kötet megírásának folyamatát, betekintést adtak a műhelymunkába, továbbá bemutatták az ukrajnai magyarság jelenlegi helyzetét, valamint szóltak a magyar kisebbséget ért atrocitásokról, az ukrajnai kisebbségek ellen irányuló jogszűkítésekről és jogfosztásokról. A jogalkotás, valamint a jogérvényesítés ukrajnai vonatkozása kapcsán Csernicskó István aláhúzta: „Az, amit ebben a kötetben is összefoglaltunk, hogy folyamatosan szűkülnek azok az jogok, azok a lehetőségek, amelyekkel akár 10-15 évvel ezelőtt rendelkezett a kárpátaljai magyar közösség, tükröződik a mindennapi jogalkotásban és -alkalmazásban is.” Tóth Mihály hozzátette: „A jogszűkítés tetten érhető a mindennapokban. Az ukrán jogszabályalkotásra mindig jellemző volt a keret-, deklaratív jelleg, kivéve az államnyelvtörvényt és az oktatási törvényt. Általában a részletek, ha léteztek is valahol, alacsonyabb rendű jogszabályokban jelentek meg, törvényi szinten nem. Viszont amikor a jogszűkítés történik – érdekes mód –, konkrétumokra mennek le.”

A kötetbemutatón a hallgatóság soraiban ült Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, aki a szerzőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetéshez hozzászólva arról beszélt, mennyire másként gondolkodik a kisebbségek jogairól az ukrán és a magyar fél. Mint mondta, Magyarországon az egyén szabadon dönthet arról, hogyan él kisebbségi jogaival, Ukrajnában azonban az állam dönti ezt el. Kalmár Ferenc megköszönte a szerzők munkáját.

(MTI/CsA)