Felavatták a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részt vett a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének felavatásán Máriapócson, ahol aláírták Máriapócs, valamint Csíkszereda testvérvárosi megállapodását.

Sorsdöntő választás következik áprilisban, ahol nem egyszerűen társadalmi vagy gazdasági jövőképekről, hanem a béke és a biztonság vagy a háborúskodás kérdéséről kell dönteni – jelentette ki Szijjártó Péter Máriapócson.

Szerinte testvérnek lenni különleges dolog, szeretetet, ragaszkodást és erőt is jelent, és amikor a fivérek összedolgoznak, a hegyek arannyá változnak. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás ezt a testvéri szeretetet és ragaszkodást hozza majd el mindkét település lakói számára. Emlékeztetett, hogy több mint ezer éve Szent István királyunk Szűz Máriának ajánlotta az országot, és a két település azóta is világszerte elismeréssel gyakorolja a keresztény hagyományokat, tettekben és nem csak szavakban. Aktív szervezői és tevékeny résztvevői a Mária-út zarándoklatainak.

Kiemelte, hogy minket, magyarokat keresztény mivoltunk és élő hitünk tartott meg Európa szívében. Nálunk erősebbek és jóval gazdagabbak próbáltak elpusztítani, de hogy nem sikerült, az a kereszténységünknek köszönhető. Szent Istvánt ma is zsinórmértéknek tekintjük, mert egyszerre kívánta szívüggyé tenni a keresztény hit megvallását, közösséget vállalni és szövetséget építeni a Nyugattal, megszilárdítani az ország államiságát, biztonságát és szuverenitását és mindazt, ami minket magyarrá tesz – tette hozzá.

Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese szerint amikor két zarándokhelyet ilyen formában összekötnek, az ember hajlamos arra gondolni, hogy nemzetünk és főként az erdélyi magyar közösség egy lelki, szellemi zarándokúton van több mint 100 éve. Kiemelte, hogy harminckét éve azonban kitartóan és türelmesen tudjuk építeni azt az összetartozást, ami országhatárokon túl nyúlik.

Tudtuk, hogy a nemzetet akkor lehet összefogni a Kárpát-medencében, ha mindenki a maga helyén tiszta lelkiismerettel elvégzi a maga munkáját. Azért volt ez lehetséges, mert 32 évvel ezelőtt visszakaptuk a szabadságunkat, és ez a szabadság tette lehetővé az építkezést – emelte ki.

Hozzátette, hogy kevesen hittek abban három évtizeddel ezelőtt, hogy ezt az építkezést szabadon meg tudják valósítani, ugyanakkor nem gondolták, hogy testközelből kell megtapasztani azt a háborút, amely most kitört. Kelemen Hunor kijelentette, hogy a szabadságért mindennap meg kell küzdeni, és egyetlenegy közösség sem lehet szabad a másik nemzet rovására, néhány nappal március 15-e után pedig ezek a kérdések nagyon időszerűek. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de ezt az összetartozást meg kell őrizni, és ehhez szükség van szabadságra. Megköszönte ugyanakkor a magyar kormánynak azt a paradigmaváltást, amely az elmúlt tizenkét évben történt a nemzetpolitikában, és kifejtette, hogy szükségünk van bátorságra a Kárpát-medencében, hogy tovább tudjunk építkezni.

Az esemény végén Papp Bertalan, Máriapócs és Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere látta el kézjegyével a két város testvértelepülési megállapodását jelképező okiratot.

 (magyarnemzet.hu/Kárpátalja)