Brenzovics László: Köszönjük Magyarország támogatását
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának április 5-én adott interjújában üdvözölte a Fidesz–KDNP választási győzelmét, és köszöntet mondott az eddigi támogatásért, amit a háború elől menekülőknek és a kárpátaljai magyarságnak nyújtott a magyar kormány. A Kakuk L. Tamással folytatott beszélgetést írásban közöljük.
– Orbán Viktor miniszterelnök a választási győzelmet bejelentő beszédében külön köszönetet mondott a külhoni magyaroknak, és ebben kiemelte a kárpátaljai magyarság támogatását. Azt is mondta, hogy továbbra is számíthat a kárpátaljai magyarság a kormány támogatására. Önök mit várnak ebben a háborús helyzetben?
– Továbbra is azt, amit eddig megkaptunk. Azt a szolidaritást és támogatást, amit a kormány nyújtott és nyújt a mostani rendkívül vészterhes időkben.
– Milyen helyzetben vannak most önök? Nyilván a menekültügy a legégetőbb kérdés.
– Kárpátalja távol van a frontvonaltól, amely Kelet-Ukrajnában van, a Dnyepernek a másik oldalán. Emiatt viszonylagos nyugalom van, de ugyanakkor szinte mindennap vannak légiriadók, hiszen ezek a légitámadások Kárpátalját nem, de a Kárpátok túlsó oldalát már elérték. Valóban az egyik legjelentősebb kérdés a menekültkérdés. Hivatalosan több mint 350 000 menekült van Kárpátalján, ami, figyelembe véve a megye lakosságának a reális számát – ami kb. 900 000 lehet –, rendkívül nagy szám. Ezeknek az embereknek az ellátása problémát okoz, ebben segít Magyarország kormánya és a magyar jótékonysági szervezetek, valamint az önkormányzatok nagy számban érkező adományai, amelyeket köszönünk.
– A magyar kormány által már tizenkét éve elkezdett nemzetpolitika folytatásához az anyaországi magyarok támogatásukat adták azzal, hogy kétharmados felhatalmazást kapott a kormány. Mit jelent ez az önök számára?
– Számunkra ez talán a legdöntőbb tétje volt ennek a választásnak, hiszen láttuk azt a különbséget a kormányoldal és az ellenzék között, ahogy a határon túli magyarokhoz és az egész nemzethez viszonyultak. Őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy a Fidesz–KDNP ilyen nagyarányú győzelmet aratott ezeken a választásokon. Ez azt jelenti, hogy a politikájuknak ezt a szegmensét, a Fidesz–KDNP nemzetpolitikáját is támogatja a magyar társadalomnak döntő többsége. Ez a mi nehéz helyzetünkben is reményt ad a jövőt illetően.
– Írták a nyilatkozatukban, hogy abban bíznak, Magyarország a háború és a védelmi felszerelések szállításának vonatkozásában továbbra is a NATO-döntések, gazdasági szankciók vonatkozásában pedig az Európai Unió döntéseinek értelmében segíti Ukrajnát. Ebben nyilvánul meg a segítség? Gyakorlatilag a kormány álláspontját támogatják ezzel?
– Nem csak ebben nyilvánul meg Magyarország segítsége, mint mondtam, Magyarország az egyik legnagyobb humanitárius segítséget adja Kárpátaljának és Ukrajnának is. A jelenlegi helyzetben ez is döntő fontosságú. Ugyanakkor Magyarország mint a NATO-nak és az EU-nak a tagja érdekelt abban, hogy közös politika legyen Ukrajna vonatkozásában. A kérdés másik eleme, hogy Magyarország deklarálta is, hogy mindent meg kell tenni a mihamarabbi békekötés érdekében.
– A magyar kormány kezdettől fogva támogatta Ukrajnának az Európai Unióba történő gyorsított felvételét. Ez mit jelentene az önök számára?
– Ezzel a kárpátaljai magyarság is bekerülhetne abba a közösségbe, ahol a Kárpát-medencei magyarságnak a döntő többsége van. Nyilván ez nem könnyű kérdés, Európa támogatja Ukrajnát a mostani háborújában, de valamilyen jövőképnek is kell lennie, és ez a jövőkép az ukrán nép döntése értelmében az Európai Unióhoz való csatlakozás lehet. Ez nem egy könnyű folyamat, hosszú út, de véleményem szerint ezt a lehetőséget meg kell adni Ukrajna számára. Örülök annak, hogy ezt Magyarországon is így vélik.
– Mi lehet a kárpátaljai magyarság sorsa ebben a helyzetben? Hiszen tömegek menekülnek Kárpátaljáról és Belső-Ukrajnából is. Hogy gondolnak a jövőre?
– Nehéz a jövőt kitapogatni ebben a helyzetben. Nem tudjuk, meddig tart a háború. Mik Oroszország céljai Ukrajnával. Sőt azt sem tudjuk, hogy mik Európa és a nagyhatalmak céljai Ukrajna vonatkozásában. Ugyanakkor látjuk azt, hogy azokat a folyamatokat, amelyek már rég megindultak Ukrajnában, azokat a háború végletesen felerősítette. Ez elsősorban a lakosságnak a gyors csökkenése. Amellett, hogy a belső migráció is jelentős, ne felejtsük el, hogy már több mint négymillió ember hagyta el Ukrajnát. Követjük ezeket a folyamatokat, de teljesen nyilvánvaló, hogy a háború lezárása után lehet majd arról beszélnünk, hogy milyen új terveket kell kidolgoznunk a kárpátaljai magyar közösség megmaradása érdekében.
(Kossuth Rádió/Badó Zsolt)