Ukrajnában drámaian csökkent a végleg külföldre költözők száma

Ezt bizonyítja a Rating (Рейтинг) szociológiai csoport felmérésének eredménye, amelyet július 23–24-én végeztek több ezer válaszadó körében az ukrán kormány irányítása alatt álló területeken.

A vizsgálat eredményei szerint az elmúlt két évben 27%-ról 9%-ra csökkent azoknak az ukránoknak a száma, akik életvitelszerűen külföldön szeretnének lakni.

A gazdasági magatartás viselkedési modelljeinek vizsgálata kimutatta, hogy a bevételek meredek csökkenése esetén a megkérdezettek 62%-a keresne további bevételi forrásokat, 35% pedig csökkentené kiadásait. A felmérésben részt vevők 53%-a nem akar rosszabbul élni, mint mások, 42% viszont jobban szeretne élni, mint társaik. A válaszadók fele úgy gondolja, hogy saját bevétele növekedését saját maga is tudja befolyásolni, azonban ugyanennyien ezzel ellentétes véleményen vannak. Ezért az ukránok többsége továbbra is aktív életmódot folytat az anyagi helyzete és az üzleti életben való szakmai megvalósítási lehetőségek tekintetében.

Egy év leforgása alatt 60%-ról 50%-ra csökkent azok száma, akik azt mondták, hogy tudják befolyásolni a saját jövedelmüket. Ugyanakkor a háború és a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzet, illetve az objektív körülmények valószínűleg csökkentik a szubjektivitás érzését a jövedelemre gyakorolt hatásban. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok, a jobb helyzetben lévők és a férfiak aktívabb, biztosabb stratégiával rendelkeznek az anyagi lehetőségeiket illetően. A külső migrációt illetően 28% személyesen, ténylegesen szeretne külföldön dolgozni/elhelyezkedni vagy munkát kapni, 70% viszont nem. 9% szeretne külföldre menni és állandó lakhelyet létesíteni, 90% azonban erre nemmel válaszolt. Tehát az elmúlt két évben kritikusan, 27%-ról 9%-ra csökkent azoknak a száma, akik külföldön szeretnének tartósan letelepedni. Ez annak is köszönhető, hogy nagy számban vannak azok, akik már külföldön laknak „kényszerbevándorlókként”. A külföldi munka vagy az ottani életvitel vágya leginkább a keleti lakosokra, a fiatalokra és a férfiakra jellemző.

A megkérdezettek úgy vélik, hogy az építőipar (60%) és a hadiipar (42%) olyan iparágak lesznek, amelyek a háború után a legnagyobb fejlődésen mennek keresztül. Az építkezés célja a háború által elpusztult infrastruktúra helyreállítása és új építészeti projektek megvalósítása lesz. Ami a hadiipart illeti, úgy gondolják, hogy az ország védelmi képességeinek támogatása és erősítése kerül előtérbe, amely nagy támogatottsággal bír, és a háború után még hosszú ideig releváns lesz.

A többi gazdasági területet illetően a következő eredmények születtek: a mezőgazdaság fejlődését 34%, az orvostudományét 26% látja perspektivikusnak. A megkérdezettek 18%-a véli azt, hogy a nehézipar és a kohászat fellendül. 16% az informatikai szférát is így látja, az oktatást és a tudományt 13%. A közlekedés és szállítás 7%-os, a kereskedelem, a kultúra, a turizmus, a könnyűipar egyenként 5-6%-os támogatottságot mutatott a fejlődés tekintetében a válaszadók körében.

mukachevo.net/D. P.